Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)
BEVEZETÉS - RÓZSAFALVI ZSUZSANNA - LUGOSI ANDRÁS: Előszó
B Előszó udapesten, 1904. május 5-én esre fél rízkor meghalt Jókai Mór. 1 A Dr. Teleki Sándor, VII. kerületi tiszti főorvos által másnap kiállított halottvizsgálati bizonyítvány tanúsága szerint a 79 éves korában elhunyt magyar regényíró 61 évet élt a magyar fővárosban. A város ez alatt a hat évtized alatt, 1843-1904 között óriási változáson ment keresztül, és az átalakulásnak ez a korszaka, noha számos társadalmi melléktermék megjelenése kísérte - száz év távlatából ezt már bízvást kijelenthetjük -, olyan sikeres modernizációs programot hajtott végre, amely azóta is példa nélküli Budapest történetében. Budapest korabeli fejlődése szervesen illeszkedett a 19. századi urbanizáció világszerte érvényesülő történeti kontextusába, amelynek egyik legfontosabb következménye éppen a modern nagyvárosok létrejötte RÓZSAFALVI ZSUZSANNA volt. A metropoliszok kialakulása után megLUGOSI ANDRÁS változott minden: a mindennapi élet, a térhez és időhöz való viszony, a társadalom szerkezete, a művészetekés a tudományok, a gondolkodás, átalakult a demokrácia, és végül, de nem utolsósorban a nagyvárosok mint a modern fejlődés hajtómotorjai még a kisvárosok és a falvak világát is átformálták. Párizs példáját előtérbe helyezve David Harvey a következőképpen foglalja össze a modern metropoliszok megszületése nyomán végbement modernizáció jelenségét: „Valami igazán drámai történt Európában általában, de konkrétan Párizsban is 1848-ban. [... 1 ebben az időben radikális tö1 BFL XXXIII.1 .a 2253. kötet, VII. kerületi polgári halotti anyakönyv, 780/1904. sorszám. 2 Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára, V.248/2 Jókai Mór halottvizsgálati bizonyítványa.