Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

BEVEZETÉS - JÓKAI MÓR: Budapesti élet

pedig festői összeállításban telehalmozva a kerti termények minden fajtáival. Ezeket fölváltá a gabonacsarnok legénysége, búzás zsákokkal megrakorr szekerével. De valamennyit fölülmúlta népies pompában a molnárok szekere és annak kísérere; egy egész malmot a benne őrölő molnárral együtt cepelve, egész sereg molnárlegény kövérre és környezé a szekeret, selyem zászlókar lobogtatva. Ezután következtek a budaiak más rendben és más viseletekben ugyan ily nagy számmal. A két város népe igyekezerr egymáson rúlrenni. A felségek a királyi vár erkélyéről nézték a fényes fölvonulást. A főváros hódolatának bemutatása után jöttek a lovas bandériumok. Elől a főlovászmesrer fehér paripán, utána Pest és Buda lovasai, majd a jász-kunok, kiket főkapitányuk vezetett, a Lehel kürtjével oldalán, párduc-kacagánnyal a vállán, igazi mintaképe az ős magyar daliának, és végre a megyék bandériumai; a hány, annyiféle díszmagyar ruhában, mindegyik zászlórartója saját vármegyéje címerét lobogtatá fennen s hajrá meg a királyi pár előtt. Képzeljük hozzá e hosszú, változatos sorban felvonuló díszmenerhez az utcasorok és főterek minden ralpalartnyi földer ellepő néptömegét, a fellobogózott ablakokban a hölgycsoportok élő bokréráir, és minden arcon az öröm magasztos kifejezését, a szűnni nem tudó riadalt: „éljen a király!" - Mindenki tudja, mit jelent ez a szó „Van koronás királya Magyarországnak!" - Ez már igazi nagy nemzeri ünnep! Ilyen magasztos jelenetet a magyar népéletből egy ember csak egyszer lásson élerében s azt soha ne felejtse!