Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

BEVEZETÉS - JÓKAI MÓR: Budapesti élet

lókkal is összekötve, s minden városrész­nek van kaszinója. Emezek közt legkivá­lóbb a Széchenyi István gróf álral a harmin­cas években alakított első „Nemzeti kaszinó", mely saját palotájában, igazi főúri pompával van berendezve s gyűlhelyéül szolgál az ország előkelőségének, főneme­seinek és tudósainak. Könyvtára egyike a leggazdagabbaknak. Azon kívül vannak az Országos kaszinó, a tisztviselők társasköre, a különböző vá­rosrészek külön társaskörei, s még néposz­tályok és foglalkozási szakmák szerint szer­vezett társasegyletek is. Továbbá az athle­ták, a tűzoltók, a mentők társulatai; az írói és művészi egylerek, a hírlapírói „Orthon", s különösen pártklubok. Még tartja magár régi hírében a lövölde; de már nem olvas­suk rendes bulletinjeit a lapokban; a dal­egyletek csak extravillán működnek, s az egyenruhás vererán-egyletek csak egyszerű temetkezési kísérerré szállrak alá. A budapesti közönség különben nagyon szereri a látványosságokat. Az udvar jelen­lére alkalmával a királyi vár kapuja, a fölvo­nulások órájában a két hídfő mindig népso­kaság által van megszállva; még az ország­ház kapuja előrt is kíváncsi néptömeg verő­dik össze, mely a híres embereket óhajtja látni. Nagy vonzóerőr gyakorol maga az or­szágház is, melynek karzatai rendesen töm­ve vannak a közönség minden osztályából való látogatókkal. Mikor aztán a képviselőválasztás ideje közelít, akkor politikai klubbá alakul át min­den egyesület. Nincs kávéház, vendéglő, ahol egyik vagy másik jelöltnek a pártja ta­nyát ne ütne, s ezt jelzi a kapu fölé kitűzött nagy nemzetiszín zászló, a jelölt nevével. Hat héttel a választás előtt már megkez­dődik a munka. A választókerüler legtekin­télyesebb polgárai fölhívást intéznek pla­kátok útján a párrhívekhez, hogy a jövő vasárnapon gyűljenek össze nagy számmal a megjelölt helyiségben. Ott azután meg­választják a százas bizottságot, s megbízzák azt, hogy huszonöt hintóra ülve vonuljon föl a kiszemelr jeles férfiúhoz, akiben a párr közbizalma egyesül, s kérje föl őr a jelölrség elfogadására. A nagy férfiú enged a meg­risztelő fölhívásnak s a százas bizottsággal együtt visszatérve a gyülekező helyre, ki­nyilatkoztatja, hogy büszkének érzi magát, ha ezen kerüler érzelmeinek tolmácsa le­het a jövő országgyűlésen. Az alatt megvá­lasztották az elnököt, két alelnököt, három jegyzőt és egy pénztárnokot, aki az alkot­mányos működés költségeit fogja elintéz­ni. A szükséges összeg nagy hamar alá van írva. A választás költségeit a párrhívek vise­lik. A legelső kiadás száz, vagy kétszáz, vagy ötszáz zászlónak a beszerzése, a jelölt ne­vével ellátva. Minden házi úrnak kötelessé­gévé van réve egy ilyen zászlót a háza pad­lás-ablakába kitűzni. Ekkor a jövő vasár­napra kitűzetik a nagy gyűlés, melyen a je­lölt programbeszédjét meg fogja tarrani. De már akkorra az ellenpárt is szervez­kedett, s egy más nyilvános téren vagy te­remben megtarrandó gyűlésr hívott össze. Már erre a nagy gyűlésre száz hintóval men­nek a jelöltért, s minden kocsis mellé ül egy zászlót lobogtató polgárrárs. Az urcán párt szerint éljenezik vagy a kocsiban ülő nagy embert, vagy az ellenfelét. A program­beszéd nagy lelkesedés között megtarra­tik, egy óra legalább megkívántatik hozzá. Akkor az egész közönség hazáig kíséri a maga jelöltjét; a két párt gyakran összeta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom