Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - SZÍVÓS ERIKA: Budapesti mesék

dolf célja egy olyan népszerű kiadvány létrehozása volt, amely oly módon mutatná be a monarchia minden terülerét, népét és nemzetiségét, hogy erősírse közöttük az összetartozás érzését, növelje egymás iránti megbecsülésüket, és - nem utolsósorban - szorosabbra vonja körődésüket a Monarchiához. A sorozar első, bevezerő része, mely a birodalom földrajzár, növény- és állarvilágár, valamint a Monarchia kialakulásának történetét tárgyalja. 188.S decemberében jelent meg Ausztriában, 1886-ban pedig Magyarországon, „Rudolf trónörökös főherczeg 0 császári és királyi fensége kezdeményezéséből és közremunkálásával" - amint az a címlapon olvasható volt. Az első füzetet Rudolf főherceg „a legmélyebb tisztelettel" apjának, I. Ferenc Józsefnek ajánlotta. Ezr kövérre Magyarország I. köretének 1. füzére, majd Bécs és Alsó-Ausztria 1. füzére; azután pedig felváltva a Magyarországgal, illetve az örökös tartományokkal foglalkozó részek. Rudolf főherceg 1889-ben bekövetkezett halála után a sorozat megjelentetése a trónörökös özvegyének, Stefániának a védnöksége alarr folyt tovább, egészen az utolsó kötetig, mely 1902-ben jelent meg. A könyvsorozat ötlete 1884-ben fogalmazódott meg Rudolfban. A trónörökös hamarosan meg is kezdte a szervezést, konzultált tekintélyes tudósokkal és értelmiségiekkel, és kapcsolatba lépett azokkal, akikre szerkesztői és szervezői feladatokat kívánt bízni. Ilyen minőségében ismerkederr meg személyesen Jókaival is, aki utóbb a sorozat magyar kiadásának főszerkeszrője lerr, valamint röbb fejezetet is írr - például a Budapestről szóló köretbe. Alihoz azonban, hogy megértsük Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben jellegét és jelentőségét, látnunk kell egyfelől azt, milyen szerepet töltött be ez a vállalkozás Rudolf főherceg életében, másrészt pedig azt, hogy

7 az ő személyes szándékain túl milyen más erők alakírorták a sorozat koncepcióját. Jókai szerepvállalásának értelmezésekor ugyancsak szólni kell az író motivációiról, Rudolfhoz és a dinasztiához fűződő viszonyáról, valamint arról, hogyan értelmezte ő az általa szerkesztett kötetek célját. Rudolf szándékai és szerepe Az 1880-as évek elején a már húszas éveiben járó Rudolf főherceget szándékosan elszigetelték a politikai cselekvés lehetőségétől. Rudolfnak voltak ugyan katonai és reprezentációs feladatai, ám ezeken túl apja, Ferenc József nemcsak a birodalom kormányzásába nem vonta be, de környezete még arra is ügyelt, hogy a trónörökös ne jusson hozzá az ország ügyeit, valamint a külpolitikát érintő lényeges információkhoz. Ennek oka nemcsak abban rejlett, hogy a tekintélyelvű Ferenc József semmi hajlandóságot nem mutatott hatalma megosztására, hanem abban is, hogy közre és fia között alapverő világnézeti különbségek murarkoztak. Rudolf köztudottan liberális nézereker vallott, érdeklődőrr a munkásmozgalom iránt, és gyakran szemléire kritikával úgy a magyar, mint az oszrrák kormányzar Tevékenységét; egész világnézete és politikai felfogása ellentétben állt azzal a szellemiséggel, amelyet Taaffe osztrák miniszterelnök 1879 és 1893 között fenn-