Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - GÉRA ELEONÓRA: A Jókay család és a hazai gyermekvédelem

Sándor, Széli Kálmán, Tisza István és a Károlyi család több tagja támogatta a gyermekek sorsának jobbítására szerveződött mozgalmakar. A jó ügyet hathatósan vitte előre, hogy a nag)- tekintélyű írófejedelem, Jókai Mór pártfogásába verre a rossz sorban élő kicsiker. Segítette a jótékony egyesületek gyűjtőmunkáját, hírlapi cikkeiben hívra fel az ország figyelmét a tennivalókra. A gyermekvédők brüsszeli találkozóján a következőket mondta: „Nekünk - a béke idealistáinak - is megvannak a magunk hadseregei és erődítményei. Támaszunk minden olyan intézmény, melyet nemes lelkek arra a czélra alapírorrak és tartanak fenn, hogy a humanitást, az emberszeretetet, a tiszta erkölcsöket, a közjót szolgálják." 15 A firenzei kongresszuson dönrörték el, hog)" az eredményesebb munka érdekében meghatározott időnként találkoznak, és az ülésszakok tervszerű előkészírését a kiválasztott ország vállalja.

1 A leírt követelményeknek megfelelő első kongresszust Budapesten rendezték 1899-ben. A szervezést és a lebonyolítást huszonhét fővárosi egyesület vállalta, a gyermekvédelem magyarországi támogatóiból Rakovszky István

1 7 vezetése alatt kétszáz tagú előkészítő bizottságot 'hoztak létre. Az esemény fővédnökének Habsburg József főherceget kérrék fel, tiszteletbeli elnöknek pedig Széli Kálmánt, Magyarország miniszterelnökét. A kongresszuson riszreletbeli tagként megjelent Eötvös Loránd, Vaszary Kolos, Jókai Mór, Hegedűs Sándor, Tisza Kálmánné, Szász Károly,

19 Zsilinszky Mihály, báró Wlassics Gyula a hitvesével és Zipernovszky Károlyné. A nemzetközi tanácskozás szeptember 13-a és 17-e között folyt, szakosztályi és bizottsági rendszerben. Az egyes szakosztályok elnökéül nemzetközi viszonylatban is elismert szakembereket kértek fel, így például az orvosi szakosztály élére Bókay Jánost, a neves gyermekorvost, a jogi szakosztályéra Csemegi Károly jogtudóst, az emberbaráti szakosztályéra pedig gróf Teleki Gézár.

20 A kongresszus feladatát röviden így fogalmazták meg: „Gondoskodni és tanácskozni a felett, hog)' a 16-ik életévüket még be nem töltött gyermekek úgy a szülői körben, mint a társadalomban megvédessenek mindazon, akár egyének, akár testületek által, akár társadalmi élet vag)' szokás, vag)' törvényes intézkedések folytán létesített állapotok, események és körülmények ellen, melyek bármily tekintetben hátrányosak lehetnek az ő physikai, értelmi és erkölcsi fejlődésükre s jövő feladatuk előkészítésére."

21 Az egyik legfontosabb kérdés a gyermeknevelés és oktatás összehangolása volt a modern pedagógia és pszichológia eredményeivel. Vita nélkül megállapították, hog)" a gyermekek fizikai, értelmi, és erkölcsi nevelésének elveit kizárólag az életkorbeli sajátosságok szem előtt tartásával szabad megfogalmazni. Kidolgoztak eg)" programot, melynek segítségével fokozoti5 Nemzetközi Gyermekvédő Kongresszus Naplója. Szerk.: Scherer István. Budapest, 1900. 359. old. IG Uo. 3. old. 17 Rakovszky István: az Állami Számvevőszék elnöke. 18 Vaszary Kolos: bíboros, esztergomi érsek. 19 Szász Károly: református püspök. 20 Nemzetközi Gyermekvédő Kongresszus Naplója. Uo. 4-5. old. 21 Uo. 31. old.