Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - VÖRÖS BOLDIZSÁR: A „képfaragó" a „munkásegyletben"

ban című cikksorozatában, valamint idézett 1903-as levelében. Az író-politikus mindemellett megbe­csülte a „kézimesterségek" munkásait és tisztában volt a gazdasági életben betöltött fontos szerepükkel. Ezzel kapcsolatos gon­dolatai megjelentek a Gressák József leve­leihez írott 1867-es kommenrárjában, a Munkások Újsága 1868-as vezércikkében, a szociáldemokráciával foglalkozó 1882-es cikksorozatában, rovábbá az 1903. évi le­vélben is. Mindezek nyomán Jókai úgy vélre, hog)" az „intelligentia" arra is hivatott, hogy ja­vítson a munkások sorsán: ezt mutatja köz­reműködése a Buda-Pesti Munkásegylet­ben, a Fekete gyémántok végén Berend tele­pének leírása, az 1882-es idézett cikksoro­zat egyes megállapításai, 1895-ös brüsszeli beszéde, 1897-es cikke, sőt az író 1903-as levelében is uralt erre. 1872. április 4-ei képviselőházi beszédében 36 és 1897-es cik­kében pedig Jókai amellert foglalt állást, hog)" az ipari munkásság bizonyos csoport­jai „szavazarjogot" kaphassanak. Idézett 1882-es és 1897-es írásaiból az derül ki: szerzőjük bízott a magyarországi munkások hazafiasságában és józan ítélőképesség­ében - ennek nyomán, a 19. század legvé­gén lehetségesnek tartotta, hog)" e csoporr beilleszrhető az adott társadalmi-politikai viszonyok fenntartói közé. A Buda-Pesti Munkásegylet megalakulása és működése mindezeken túlmenően azt is mutatja, hog)" a Jókai által kifejtett gondolatok nem csak az író-politikust foglalkoztatták: a ko­rabeli külföldi és magyar politikai döntés­hozók, közvélemény-formálók jelentős ré­sze hasonló nézetek jegyében igyekezett megoldani azokat a problémákat, amelyek a modern iparosodással és ezzel össze- füg­gésben a munkásság létszámának megnö­vekedésével, valamint a munkásmozgal­37 mak megerősödésével jelentkeztek. 36 Ld. 34. jegyzet. 37 Ld. ehhez pl. Kemény G. Gábor: I. m. 408-432., 467-477. old.; Erényi Tibor; Elméleti-politikai irányzatok a XIX. század magyarországi munkásmozgalmában. Párttörténeti Közlemények, 1982/2.174-175. old. - A 19. századi magyar íróknak a társadalom hátrányosabb helyzetű csoportjait „felemelni" szándékozó törekvéseire Császtvay Tünde hívta fel a figyelmemet, amiért ezúton mondok neki köszönetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom