Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - VÖRÖS BOLDIZSÁR: A „képfaragó" a „munkásegyletben"

rett cikksorozatában: immár az erős nem­zetközi és a kialakuló magyarországi mun­kásmozgalom szempontjából. A sociálde­mokrátia Európában és Eszakamerikában című cikksorozat első részében Jókai azt írta, hog)" „Magyarország még mosr legtávolabb­ról van csak érintve a sociálde- mokrata mozgalomtól", mivel itt „még most se az alany, se az alap nincs meg e nag)" mozga­lomhoz. Gyáriparunk csak keletkezőfélben van, s a mi gyáraink vannak, azok munkása­ikat, a külföldi munkadijakhoz hasonlítva, eléggé jól dijjazzák". „Hanem ez előrelár­hatólag változni fog. Először is a munkásosztálynak szaporod­nia kell. Igen kívánatos, hog)" szaporodjék. Magyarországon az iparnak adort kedvez­ményeket beczikkelyező törvény életbelép­te óta egész sorozata kelerkezert az uj gyá­raknak. Támadni fog még több is. Ez boldogulásunk alapföltétele. Ez a mi arany­bányánk: az iparosnak a két keze és esze. Már is »sokezerre« meg)" Budapesten a gyár­munkásoknak a száma. Ennek az osztálynak a gyarapodása közérdek. S jobb megelőzni a méltányos kívánságokat, mint kidaczolratni azokat, a mikor aztán a méltányosság határa­it sem tudja megszabni senki. És jobb helyes irányt adni egy még szü­lető félben levő eszmének, mint azzal azu­tán, ha kamaszéveibe átnőtt, minden lép­ten-nyomon birkózni, dulakodni a ferdére 31 vett irány miatt." Az ezzel kapcsolatos te­endők megállapításához Jókai a továbbiak­ban áttekintette az európai és észak-ameri­kai forradalmi és munkásmozgalmakar (köztük az anarchistákét, az orosz nihilistá­két is), majd a cikksorozat befejezéseként így foglalta össze a feladatokat: „Abban az irányban, a melyben növekedik, meghono­sul az ipar minden ága hazánkban, kell nö­vekedni a munkásosztály megelégedésére czélzó intézkedéseknek. A magyar munkás józan eszű, becsületes és hazafi. Ha ez osztály­nak a méltányos kívánságai kielégíttetnek, megelőztetnek, akkor azt nem kell félteni a túlzásokba tévedéstől. Itt csatangolhat­nak a külföld emissáriusai, csapkodhar át a felszított láng a határon, amazok nem fog­nak senkit megmételyezni, ez nem fog semmit felgyújtani: minket megoltalmaz a munkások szeretete hazájok iránt s a haza igaz­ságszeretete munkás fiai iránt. ' Az Interparlamentáris Unió brüsszeli kongresszusán, 1895. augusztus 14-én elmondott beszédében Jókai rámutatott: az általános fegyverkezésre fordírort pénz­összegekkel javítani lehetne a munkásság sorsán is: „Hány millió szerencsétlennek a nyomorát lehetne ezzel enyhíteni! Ezzel az összeggel új városrészeket lehetne építeni a munkások számára, kórházakat és mene­dékhelyeket emelni gyermekek és a nyomor fiai számára; gyarmarokar alapítani, ápolni a vallásosságor és a humanizmust, a legmaga­sabb fokra fejleszteni a tudományt és a mű­vészeret; folyamokat szabályozni, iskolákat adni a népnek, tűrhetővé tenni a munkás­3i Jókai Mór: A sociáldemokrátia Európában és 32 Jókai Mór: A sociáldemokrátia Európában és Északamerikában. I. Nemzet, 1882. szeptember Északamerikában. IV. Nemzet, 1882. szeptember 10., Melléklett, old. 14., Melléklet 1. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom