Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - VÖRÖS BOLDIZSÁR: A „képfaragó" a „munkásegyletben"

rett cikksorozatában: immár az erős nemzetközi és a kialakuló magyarországi munkásmozgalom szempontjából. A sociáldemokrátia Európában és Eszakamerikában című cikksorozat első részében Jókai azt írta, hog)" „Magyarország még mosr legtávolabbról van csak érintve a sociálde- mokrata mozgalomtól", mivel itt „még most se az alany, se az alap nincs meg e nag)" mozgalomhoz. Gyáriparunk csak keletkezőfélben van, s a mi gyáraink vannak, azok munkásaikat, a külföldi munkadijakhoz hasonlítva, eléggé jól dijjazzák". „Hanem ez előrelárhatólag változni fog. Először is a munkásosztálynak szaporodnia kell. Igen kívánatos, hog)" szaporodjék. Magyarországon az iparnak adort kedvezményeket beczikkelyező törvény életbelépte óta egész sorozata kelerkezert az uj gyáraknak. Támadni fog még több is. Ez boldogulásunk alapföltétele. Ez a mi aranybányánk: az iparosnak a két keze és esze. Már is »sokezerre« meg)" Budapesten a gyármunkásoknak a száma. Ennek az osztálynak a gyarapodása közérdek. S jobb megelőzni a méltányos kívánságokat, mint kidaczolratni azokat, a mikor aztán a méltányosság határait sem tudja megszabni senki. És jobb helyes irányt adni egy még születő félben levő eszmének, mint azzal azután, ha kamaszéveibe átnőtt, minden lépten-nyomon birkózni, dulakodni a ferdére 31 vett irány miatt." Az ezzel kapcsolatos teendők megállapításához Jókai a továbbiakban áttekintette az európai és észak-amerikai forradalmi és munkásmozgalmakar (köztük az anarchistákét, az orosz nihilistákét is), majd a cikksorozat befejezéseként így foglalta össze a feladatokat: „Abban az irányban, a melyben növekedik, meghonosul az ipar minden ága hazánkban, kell növekedni a munkásosztály megelégedésére czélzó intézkedéseknek. A magyar munkás józan eszű, becsületes és hazafi. Ha ez osztálynak a méltányos kívánságai kielégíttetnek, megelőztetnek, akkor azt nem kell félteni a túlzásokba tévedéstől. Itt csatangolhatnak a külföld emissáriusai, csapkodhar át a felszított láng a határon, amazok nem fognak senkit megmételyezni, ez nem fog semmit felgyújtani: minket megoltalmaz a munkások szeretete hazájok iránt s a haza igazságszeretete munkás fiai iránt. ' Az Interparlamentáris Unió brüsszeli kongresszusán, 1895. augusztus 14-én elmondott beszédében Jókai rámutatott: az általános fegyverkezésre fordírort pénzösszegekkel javítani lehetne a munkásság sorsán is: „Hány millió szerencsétlennek a nyomorát lehetne ezzel enyhíteni! Ezzel az összeggel új városrészeket lehetne építeni a munkások számára, kórházakat és menedékhelyeket emelni gyermekek és a nyomor fiai számára; gyarmarokar alapítani, ápolni a vallásosságor és a humanizmust, a legmagasabb fokra fejleszteni a tudományt és a művészeret; folyamokat szabályozni, iskolákat adni a népnek, tűrhetővé tenni a munkás3i Jókai Mór: A sociáldemokrátia Európában és 32 Jókai Mór: A sociáldemokrátia Európában és Északamerikában. I. Nemzet, 1882. szeptember Északamerikában. IV. Nemzet, 1882. szeptember 10., Melléklett, old. 14., Melléklet 1. old.