Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - VÖRÖS BOLDIZSÁR: A „képfaragó" a „munkásegyletben"

minden feddhetlen erkölcsű férfi, ki a 17-ik évet meghaladta" és fizeti a tagsági díjakat. 1868. március 1-jei keltezéssel megjelent az egyesület lapja, a Munkások Újsága első száma, alcíme szerint: „Hetilap a munkások, különösen a kisebb iparosok, gazdálkodók és kereskedők érdekei képviselésére." A lap felelős szerkesztője, Kunsági álnévvel, Illésy György, Jókai pártfogoirja, A Hon újságírója volt,

15 a szerkesztőség pedig 1868. március-május közötte Hon szerkesztőségében dolgozott. Jókai tehát igencsak kivette a részét az újság megindításának munkálataiból - a szerkesztő már az első számban mindenekelőtt neki mondott köszönetet a lap létrehozásában való közreműködéséért.

1 Az író-polirikus azonban, a fentieken túlmenően, azzal is igyekezett előmozdítani az új lap és az egyesület sikerét, hogy a Munkások Újságának 1. számába ő írra a vezércikket Mi az a munkás kéz? címmel. A cikk legelején Jókai úgy igyekezett megmutatni a munka értékességét, hog)" a szakralitás szférájába emelte: „A munka az ima után a legszentebb istenitisztelet" A továbbiakban az író-polirikus a munkát pusztán „kézimesterség"ként, iparos-munkaként értelmezve, azzal hangsúlyozta jelentőségét, hog)' példákat sorolr fel ehhez: a világtörténelemből kiindulva, fokozatosan eljutva saját sorsáig - a személyes mozzanatokkal mintegy hitelesítve az általánosabb jellegű megállapításokat. A munka mindenkori fontosságát úgy is törekedett érzékeltetni a szerző, hog)' történelmi példáit a legkülönbözőbb korszakokból és világrészekből vette, felidézve a legkülönfélébb társadalmi csoportokhoz tartozó személyeket: Nag)' Péter cárt a 17-18. századi Oroszországból, a közelmúlt és a jelen amerikai politikai és katonai vezetőit, magyarországi politikusait, az Amerikában és Ausztráliában hányódó Gressák József figuráját. A munka jelentőségét hivatottak kifejezni a cikk nyelvezetében a halmozott felsőfokok is, például „A munkás kéz sikere mindenek fölött, a világon a legelső diadal'; „Soha életemben elismerés jobban nem esett", írja Jókai, mint amikor faragni tudását értékelte egy esztergályos; e mesterség tudása „felemelt [ti. Jókait], büszkévé tett mint semmi dicsőség nem"; végül a szöveg lezárása: „Legnagyobb tisztesség a munka, legjobb titulus a »mester«, s legjobb 13 A budapesti munkásegylet alapszabályai. [I-IIL] A Hon Esti Lapja, 1868. február 21. 2. old., február 22. 2. old., február 24. 3-4. old. Az alapszabály tervezetét ld. A buda-pesti munkás-egylet alapszabályainak tervezete. Statuten-Entwurf des Pest-Ofner Arbeiter-Vereines. Pest, 1868. Ld. Országos Széchényi Könyvtár, Kisnyomtatványtár, Egyleti anyag, 1868. sztl. Ld. még: Magyar Országos Levéltár K 150-1870-III-4-881. H Az 1868. június 7-ei számtól a lap alcíme: „Hetilap a társulás, ipar, kereskedelem és földművelés érdekei képviselésére. A buda-pesti munkás egylet közlönye." is (y. y.): Illésy György emlékezete. (Született 1832. jan, 14-én, meghalt 1871. oct. 21.) W.AHon (Reggeli kiadás), 1871. október 24.1. old.; Kemény G. Gábor: I, m. 426., 428., 467. old. - Az 1868. június 7-ei számtól a lap felelős szerkesztője Bermann Guidó lett, 16 A szerkesztő: A „Munkások Újsága" ügyében. Munkások Újsága, 1868. március 1. 8. old.