Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - RENKECZ ANITA: „Parókái Jókai Mór"

rűség és érdekesség tényezőinek. Jókai regényeinek és személyének külföldi népszerűsége ebben az időben nőttön nő, különösen német nyelvterületen (köszönhető ez nagyrészt Kertbeny Károlynak [1824-1882], a korabeli magyar irodalom német fordítójának). Ez természetesen nem marad visszhang nélkül, s a Borsszem Jankó olvasatában teljesen független az írói kvalitásoktól, sokkal több köze van a hetvenes évek elején tett külföldi utaknak. Az 1874 elején tett németországi útjáról kölrörr „útijegyzeteinek" a Borsszem Jankóban visszatérő motívuma, hog)' minden meglátogatott város lapjának ígér legalább pár kötetes német nyelvű regényt. 4 Ennek az utazásnak irodalom- és sajtótörténeti szempontból legjelentősebb vonatkozásai Jókai tényleges útirajzai, melyeket a Borsszem Jankó is nagy figyelemmel és részierekbe menően közöl - természetesen sajár átiratában. A sorozat legjelentősebb darabja a Bismarcknál rerr lárogarásról készített beszámoló, mely A Jlonban jelent meg. A cikk akarva-akaratlanul politikai interjúvá sikeredett (talán az első a magyar sajtóban), és valószínűleg annak köszönhetően, hog)' „Bismarck éppen beszélő kedvében volt", a kancellár árfogó képet adott Németországnak a Monarchiával kapcsolatos állásfoglalásáról és általános rövidtávú politikai terveiről. A nem varr hatást kiváltó cikket a nemzetközi sajtó is fölkapja, több helyen hiteles politikai állásfoglalásként tálalva azt. Ez nem kis diplomáciai kavarodást okoz, és rávilágít Jókai naivságára is e 73 Ld. még ehhez a cikk végén közölt szemelvényt. 74 1874. februrár 22. 4-5. old. téren, ilyen súlyú párbeszéd ugyanis úgy tünteti fel őr, mintha a „magyar álláspont" képviselőjének szerepében tetszelegne. Ezért is jelenhetett meg az Andrássy Gyula nevével aláírt gunyoros „kiigazítás" a Borsszem Jankóban: „Ami nyilatkozatokat Jókai odakünn tett, azok nem tudhatók be a magyar nemzetnek, sőt Jókainak sem. Naivitásának mentségére hozza fel Excellentiád az őpolitikaifiatalságát és regényírói öregségét. " A németországi utat páratlan sajtóhírverés kísérte, köszönhetően főként A Hon részletes beszámolóinak, melyek ekképpen tűnnek fel a Borsszem Jankóban: „Újdonságok. - »A Hon«-ból (Jókairól) a »Kikiander und Becskerer Bote« igen elismerőleg nyilatkozik. Ugyané czikket közli a »Neusatzer Kundschaftsblatt" s lenyomatja az »Oldenburger Bürger u. Landbote«. (Jókai) nevét a »N. F. Presse« tegnapi lapjában kétszer emliti. Egyszer a 3-ik lap 2-ik hasábján felülről a 6-ik sorban, másodszor az 5-ik lap első hasábján alólról a 125. sorban. (Jókai) neve az angol nép előtt sem ismeretlen. Eg)

7 club Londonban az ő neve után Jockey-clubbnek nevezi magát. Azóta hasonló clubok több fővárosban keletkeztek. (Jókai) népszerűségéről - mint humoristáéról tanúskodik az, hogy az angol ember a tréfát is »joke«-nak keresztelte el. Nagyobb megtiszteltetésben alig részesült eddig magyar iró. (Jókai) hire Amerikába is elhatott. A »Chichago-Ohio News« lenyomatja Jókai látogatását a német kanczellárnál, elismerését fejezvén ki az iránt, hogy a burkus államférfi végre 75 Mikszáth, 1960. II. k. 96 .old, 76 A Vörös Könyvből BJ 1874. április 12.