Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)
MASZKOK MÖGÖTT - RENKECZ ANITA: „Parókái Jókai Mór"
nem fogok tartozni; sem jobbra, sem balra nem állok; sem ellenzék, sem kormánypárt nem leszek; sem szélső, sem mérsékelt; sem itt sem ott nem fognak látni; én következetes maradok magamhoz. Programmom lesz azon párt mellett harczolni, mely a szabadelvüség keretében a haladás eszméinek valósítása körül a haza felvirulását eszközölni eltökélve van s a merev ellenállást hozzáhajlással, az ellenkezést az odaadással akképpen egyezteti, hogy függetenül megmarad a honboldogításnak egyetlen, szilárd alapján. Ez az én programmom és »A Hon« iránya." 48 Jókai lárszólagos közönye az irányzatos publicisztika iránt talán abban is gyökerezik, hogy a terjeszteni szánt eszmék olvasztótégelyének tekintette a sajtót, mely a közönség nevelésére, orientálására szolgál, nem pedig a politikai törrénések rényleges közege. Mikszáth szerint akkoriban a „lapok nem a »napokforografiai« voltak, mint most, hanem a közönség vezetői"; a sajtóbeli közszereplés tétje legfeljebb párbajok és sajtóperek formájában jelentkezett (viszonylag rirkán), a közélet formálódásának folyamarár még nem vélrék felfedezni a hírlapi mindennapokban. 50 Jókai liberális szerkeszrői magatarrása ezérr csapódhatott le elvtelenségként, a szabadjára engedert fiatal publicista gárda pedig így alakulhatott hátulgombolós kisgyermekek 51 gyülekezetévé a Borsszem Jankó lapjain. Egy 1871-es karikarúrán az erdélyi útra induló Jókai köszön el munkarársairól: 52 „Szerkesztői személyzet: Éljen a szerk... Móricz: Csitt! Majd ha visszatérek boldogítva „Hon", hadd halljam nevem torkajtokon. Aztán valahogy valami okos dolgot ne kövessetek el. Netek krajczár. Osztozkodjatok. Vezérczikket csak akkor, ha a Királyhágón tul leszek. Különben Czeglédről írhatjátok már az üdvözlő szónoklatot. Itt van a zsebemben. Servus és - kellő zajt! Szerkesztői személyzet (nagyzajongva): Meglesz, meglesz, meglesz!" Természetesen Jókai napilapjai sem maradnak ki a Borsszem Jankóban a kedvek újságparódiák sorából. Ez a jellegzetes imitációtípus egy-egy lap teljes tükrér adja (egészen a külső megjelenés hú visszaadásáig), álralában a közlés idejének akruálpolirikai kérdéseit tárgyalva, a lap pártállásár, beállítottságát, beidegződéseit kifigurázva. A Honból irr - nem rúl meglepő módon - A HOrN lesz. A lap-paródia főként Horn Ede képviselői ambícióival foglalkozik, de formai jegyekben kifejezően tükrözi A Hon megjelenését (bár annak hatalmas „lepedő-formátumát" és a közgazdasági adatokat valószínúleg technikai okokból kellett lehagyniuk - 12. kép). A Hon címoldala a szokások szerint vízszintesen kettéosztatott, felül helyezkedett el a vezércikk, alul pedig a tárca, mely többnyire Jókai valamelyik regényét hozta. Innen a Magyar hírlapolvasók-soxozaxban megjelent vicces kommentár a Borsszem Jankóban: „»A 48 1874. március 15. 2. old. 49 Mikszáth, 1960. II. k. 7. old. so A Magyar sajtó története. H/2. Szerk. Kosáry Domokos, Németh G. Béla. Akadémiai, Budapest, 1985.18. old. 51 Apró hírek: Jókayfl) kiejelenti, hogy azon szopós és csecsemő-geniek után, melyeket ő »A Hon«-ban világra segített, méltán megérdemelné a nemzeti bába tiszteletbeli czimezetet." BJ 1874. november 1. 6. old. 52 BJ 1871. április 16,707. old.
