Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)
MASZKOK MÖGÖTT - RENKECZ ANITA: „Parókái Jókai Mór"
próbálkozásai idején. (Egy hír kettejük kampányszereplését úgy értékeli például, hogy Horn „Jókai jóvoltából blamírozza magár". 20 ) A filoszemitizmus kissé mint öncél tűnik fel a Horn-kampány körüli, kesernyésebb hangvételű karikatúrákban. „Jókai Mór naplójegyzeteiből" Pest, június 1-én. „Ez a Horn! Ezek a zsidók! Csak az a Wármán 21 ott ne ülne a jobbon, olyan liberálisan rí ki. S nekünk [ti. az ellenzéknek - R.A.] nincs zsidónk. Mit mondanak majd terézvárosi választóim? A zsidók kivittek engem s én nem volnék képes kivinni egy zsidót? Csak egy hosszú orr volna a mi pártunkon, azt megtennők képzeletbeli zsidónak. De akármennyit orrolunk -egyikünké se nő meg hébermódra." 22 Ugyanebből az időből származik/í képviselőház rabbinusai című karikarúra (7. kép). A képen Jókai a vallásos zsidó öltözékét viseli, vele szemben a vallási egyenjogúsítási törekvések egyik vezéralakja, Zsedényi Eduárd képviselő látható, szintén zsidóként ábrázolva, ujjukat mindketten a Sulchan Aruchra helyezik. Mellertük Horn Ede látható, minisrránsfiúként. Agai éppen a terézvárosi zsidó polgárt képviselő Spitzig Itzig levelében tolmácsolja a Horn-pártolási korszak kritikáját már 1869 júniusában, mikor Jókai első körútjára * I 23 r* indult pártfogoltjával. Kissé abszurdizáló azonban a pozsonyi korresúrról készük karikatúra (ahol is Horn végül megválaszrarott), melyen Horn magyar nemesi ölrözékben, „Rabbi Jókai" kíséretében jelenik meg, s a többségében zsidó közönség így üdvözli a jelöltet: „ Elljen a Horn, a ki megfogja védelmezni a drága megyét és a szent ősi ins ti tutiont, elljen!" A kiegyezés utáni politizálás főmotívumát alkotó vármegyei kérdés - mely az ellenzék egyik vezéreszméjét alkorta - kifigurázása történik a kép hátterében: a vármegyeháza előtt kér hajdú ráérősen vesszőz egy deresre húzott elíréltet (8. kép). 24 Gyakran előfordul továbbá, hogy Jókait Horn Ede anyjaként ábrázolják, így lesz Hornból 1871-re önmagában is a kicsi „Edos", időnként járókában, csörgővel a kezében, vag)' leggyakrabban apró gyermek termetével. Egy ízben pedig Jókai Bánk Bánként ágál: „Nincs a teremrésben vesztes csak én! Nincs árva más - csak az én gyermekem!", mellette fiacskája, a kicsi Ede. Ennek az élcvonulatnak tetőpontját az 1872-es választási időszak jelenti, mikor a visszarérő karikatúrán immár a „két bolygó zsidó" - Horn és Jókai - együtt fut a 77 mandátum után (ld. 2. kép). Hasonló értékelés kíséri Jókai számos önálló polirikai kezdeményezésér. A Borsszem Jankó egyfajta szeszélyként jellemzi karakreresebb megmozdulásait, különösen melyek az ellenzéket is megosztják, például mikor 1868-ban szembekerült saját párt20 /57 1869. március 14.112. old. június 23. 5. old. 21 Wahrmann Mór (1832-1892) 1869 után 24 BJ 1870. július 3. 275. old. Deák-párti képviselő. Az első zsidó felekezetű 25 BJ 1869. december 12. 508. old., 1872. politikus a magyar parlamentarizmus történetében. december 22. 3. old. 22 1869. június 20. 244. old. 26 BJ 1874. május 17. 7. old. 23 Királyutczai levél, BJ 1869. június 20.; 1872. 27 BJ 1872. május 19. 3. old.
