Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - RENKECZ ANITA: „Parókái Jókai Mór"

A nyegle. A kortársak visszaemlékezéseiből kide­rül, hog)­Jókai közéleti arca ellentétben ál­lott személyének zárkózottságával és fé­lénkségével. Valószínű, hog)- nyilvános megjelenéseit éppen azért itatta át egyfaj­ta taktikától mentes őszintétlenség, mert nehezére esett a közvetlenség. Azt ellen­ben mindig jó érzékkel regisztrálta, hog)-az adott helyzet milyen magatartást követel tőle, s igyekezett mindig aszerint eljárni. Miután azonban ez álralában a helyzet dik­tálta reakció volt, épp a mögöttes megfon­tolás hiánya avatta pózzá - rásütve ezzel a népszerűséghajhász komédiás bélyegét. A zsidóbarár magararrás pózként való le­leplezése nem is a rerézvárosi választás, ha­nem annak a későbbi időszaknak visszatérő rényezője, mikor Jókai Horn Edét próbálta népszerűsíteni, a publicista képviselőházi 4. kép „Az egyszerű és a nyegle" Borsszem Jankó, 1869. március 6. „A nyegle: [Deák Ferenc] Majd meghal egy kis éljenzésért, szereti a feltűnést, kocsin jár, míg a szegény nép gyalogol; megtűri, hogy az eladott nép fényes fogata után lelkendezve fusson. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom