Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)
TANULMÁNY - TOMSICS EMŐKE: Valóság, tervek, ábrándok
dául a sodronygyáros Kollerich Pálhoz, aki a Molnár és Serfűző utca sarkán álló tervezett építkezésével kapcsolatban fordult a Főváros Közmunkák Tanácsához, amely azonban a „városi közönség véleményétől eltéroleg" ragaszkodott az utca hat ölre való kiszélesítéséhez és az építkezési engedélyt csak e szabályozási vonal betartásával adta ki. 38 Az 1870 előtt kiadott építési engedéllyel rendelkezők sokszor nem is fordítottak gondot arra, hogy ellenőrizzék, készülő házuk nem esik-e majdan szabályozás alá, vagy nem is törődtek a szabályozási vonalakkal. 39 Az Építő ipar című folyóirat 1899-ben egyenesen a Fővárosi Közmunkák Tanácsa megalakításának egyik okaként hozott fel egy szabálytalan építkezést. „A főváros 1869-ben a Váci utca és Kishíd (Ma: Türr István) utca sarkán kiadta az engedélyt egy négyemeletes ház építésére. Az építkezés megkezdődött: már a földszinti falak kezdtek emelkedni. Ekkor a közgyűlésen fölszólaltak, hogy ott szabályozás van elhatározva, az épület pedig a régi vonalon épül. A közgyűlés elrendelte az építés megtiltását. Mulatságos volt látni, hog)' hány embert alkalmaztak akkor az épülethez s hogy egy hét alatt felépítették mind a négy emelet főfalait, úgy, hogy mire a betiltó végzést kézbesítették, a ház készen volt. A közgyűlés a bevégzett ténnyel szemben aztán bölcsen meghátrált." 41 Fővárosunk című, 1864-ben íródott, de csak 1867-ben megjelent művében Táncsics Mihály szabályozási terv készítését sütgeti, s ennek megszületéséig építési tilalmatjavasol a főváros egész területére vonatkozóan. A Szerény vélemény... szerzője is megállapítja, hogy „a város minden ideiglenes terv nélkül orvosolhatatlan építési hibákat követ el, miszerint elég kicsinyes gazdálkodási úton minden arasznyi tér sorsa, a szabályozási tekintetek mellőzésével, úgy szólván csak a pillanatnyi haszonnak rendeltetik alá". Véleménye szerint azonban nem egy „általános és sok oldalú kimerítésen alapuló hosszas terv készítése" az elsőrendű feladat, hanem az, hogy a „folyamatban lévő oly építkezések, melyek a szabályozásnak és szépítésnek világos gátul szolgálnak, azonnal beiltassanak". Átfogó terv hiányában számos részmegoldásra született javaslat, sok esetben a háztulajdonosok részéről, mint az Országút és Váci út előbb említett bulvárosításának ötlete. 1867-ben Széchenyi Béla gróf, a lipó tváro s i h áz t u I aj d o nosok bizo 11 m á nyá n ak elnökeként terjesztett be javaslatot az Újépület lebontására. A társulat az épületóri38 FKT, tanácsülési jk, 1872. áprilisi8. 39 A Közmunkatanács felszólította Pest város tanácsát, hogy saját tekintélye érdekében azonnal intézkedjék a szabályozási vonalon történő építkezések betiltásával kapcsolatban. „Néhányan, dacára a városi hatóság tilalmának, tettleg építkezik" olvasható az Közmunkatanács átiratában. Fővárosi Közmunkák Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvek, 1870. szeptember 1.BFL II. 1. a. -ló Az épület 1870 májusára elkészült, ekkor nyílt meg földszintjén Tettey Nándor könyvkereskedése. 1912-ben lebontották. 41 A cikk címe „Az ötödik emelek s megjelenésére az adott okot, hogy bár 1894. január 1 -jétől rendelet tiltotta ötemeletes házak építését, a fővárosban ekkorra már három állt belőlük. Építő Ipar, 1899. október 12. 303. Old.
