Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

TANULMÁNY - TOMSICS EMŐKE: Valóság, tervek, ábrándok

esetlenség fordul elő" - írja a Fővárosi Lapok. „A Szép utcában épülő Győry-féle háznál is szombat délután két elemi iskolás kisfiút veszélyesen megsértett a lehulló kő. (...) Általában a közbiztonság érdeke hatóságilag nincs eléggé óva az építkezéseknél. A kül­föld nagy városaiban egészen el szokták deszkázni az állásokat az építkezés körül." 26 Az 1886-ban kiadott építési rendelet az áll­ványzat elkészítésének módját is előírta. Számos alkalommal kellett épülő vagy már elkészült házat javítani. 1869. február 3-án éjjel kigyulladt „a nemzet kincse, büsz­kesége", az Akadémia palotája. A baleset ki­vizsgálására kiküldött bizottság jelentése szerint a tető tűzveszélyes, az Esterházy képtár folytonos veszélyben van, jóllehet, már 1865-ben utasította az építési bizottság az építtetőt, hogy emeljen tűzbiztos válasz­falakat. 27 1872-ben „Roskadozó régi és új házak" címmel arról számol be a Magyaror­szág és a Nagyvilág, hogy a Haas-palota 28 egyik kirakatát kellett befalazni, hog)' a törmelé­kessé vált főfalat megtámasszák, és megre­pedt a Váci utca és a Régi német színház (ma Vörösmarty) tér sarkán álló új Mocsonyi-ház egyik fala. 29 1876-ban pedig a Ferenciek bazárának építésénél elkövetett szabálytalanságok következtében megha­sadt és leomlott fal két ember életébe ke­rült és hatot súlyosan megsebesített. 30 A balesetek oka általában az előírtnál véko­nyabb fal, a hanyag építési felügyelet és a szakembethiány. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870 októberében figyelmeztette Pest város tanácsát, hogy „odahatni töre­kedjék, miszerint csakkőmíves üzleti enge­déllyel bíró mesteremberek vállalhassák fel az építkezéseket." 31 Rend a tömkelegben A városi háztömegben való vizuális rend megalkotásának feltétele a házak magas­ságának és arculatának egységesítésén kí­vül az utcák szabályozása, „csinos" utcahá­lózat - értve ezen a közlekedési útvonalak megfelelő szélességét és egyenességet ­létrehozása és a látványt meghatározó hangsúlyok kialakítása. A nagy városrende­zési tervek a változatosságot általában te­rekkel, szembeszökő épületekkel, emlék­művekkel kívánták elérni. Az utcákat alkotó házak homlokzatával kapcsolatban az egyöntetűség volt kívánatos. Párizsban az építési rendszabályok pontos előírásokat tartalmaztak a homlokzatkialakításra vo­natkozóan. Ezek a szempontok az 1860-as évek Buda-Pestjén még nem estek nagy súllyal latba. A Fővárosi Lapok cikkírója ugyan megjegyzi, mennyire szükséges a ba­zilika mielőbbi felépítése, mert „egy magas s minden más építmény fölött uralkodó ku­26 Ugyanebben az utcában, egy másik építkezésen pár nappal korábban egy lezuhanó tégla egy napszámos fiú életét oltotta ki. Fővárosi Lapok, 1870. 492. és 499. old. 27 Vasárnapi Újság, 1869, 81. és 133. old. 28 A Linczbauer István tervei alapján 1872—73-ban épült bérház a leégett német színház helyén Pest egyik reprezentatív épülete volt. 29 Magyarország és a Nagyvilág, 1872, 348. old. so Magyarország és a Nagyvilág,1876, 841. old. 3i FKT, tanácsülési jk, 1870. október 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom