Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

TANULMÁNY - TOMSICS EMŐKE: Valóság, tervek, ábrándok

négyemeletes ház építésére kapott enge­délyt a Lipót (ma: a Váci utca déli szaka­sza) és a Tél utca sarkára 1870-ben. 20 Ké­sőbb sok esetben éltek az Ideiglenes utasításban biztosított kivétellel, mely le­hetőséget adott a megállapított legna­gyobb házmagasság túllépésére. így példá­ul 1871-ben Majtényi Mária kapott építési engedélyt arra, hogy a Magyar utca 5. szá­mú telkén kétemeletes házat építsen, jól­lehet az utca szélessége nem érte el az eh­hez előírt négy ölet. Az engedélyt azzal indokolták, hogy az utcában már több há­romemeletes ház is állt. A szabályok kiját­szásának egyik leggyakoribb módja a fél­emelet fogalmának bevezetése volt. A házak magasságának az utca szélessé­géhez való viszonyítása újdonság volt a fő­város építésében. Malatinszky Lajos mér­nök 1864-ben a Magyar Sajtóban megje­lent, majd különnyomatként is napvilágot látott „Az Aldunasor beépítésének kérdé­se" című elaborátumában a Felső Duna-sor beépítését kritizálva részletcsen kitér az Akadémia utca hibáira, melyek a házmagas­ság és az utcaszélesség helyes arányainak figyelmen kívül hagyásából keletkeztek. így az utca sötét, a házak nem kapnak elég # 22 napfényt, egészségtelenek. 1869-ben küldöttség járt Hamburgban a város mo­dern i zációs vívm á nyai n a k t a n u I m á nyozá s á­ra. A bizottság jelentéséről beszámolva a Vasárnapi Újság cikkírója kiemeli, hogy „kü­lönösen a házépítési modor az, mely kiváló figyelmet érdemel, beleértve az utcák szé­lességét, a házak magasságát és a szorosan vett építési modort, mert ezek tekinteté­ben Pesten roppant zűrzavar uralkodik. Arra például semmi gond sincs fordítva, ami Berlinben szabály, hogy a városban egy háznak sem szabad magasabbnak lennie az utca szélességénél, úgy, hogy ha az utca harminchat láb széles, a ház magassága is csak harminchat láb lehet. Az utcaszé­lesség és házmagasság egymáshoz viszonyí­tása az Ideiglenes utasítás előmunkálatai során még kérdésként merült fel. A kidol­gozásával megbízott bizottság nevében Gerlóczy Károly számolt be a Fővárosi Köz­munkák Tanácsa 1870. szeptember 7-ei ülésén, ahol a következő kérdéseket tette fel: „1. Nem volna-e szabvány alkotandó az iránt, hogy mily szélességű utcákban mily magasságú házak építése engedtessék és milyen szélességű járda köttessék ki, s ha igen, melyek volnának a követendő alapel­vek? 2. Nem volna-e célszerű a városnak bi­zonyos részeit kijelölni, melyekben a szigo­rú építési szabályoktól eltérőleg, könnyebb és olcsóbb építési mód engedtethetnék? 3. Nem volna-c célszerű szabályrendeletet al­kotni arra nézve, hogy már fennálló házak emeletekkel való ellátása vagy nagyobbsze­rű átalakítása csakis a kitűzött szabályozási vonalak pontos betartása mellett fognak engedélyeztetni?" ' Következetes és hathatós szabályozás hi­ányában azonban az 1860-as évek végén láb­Engedélyét a Közmunkatanács 1 872 márciusában háromemeletesre változtatta, mert a Lipót utca csak hat öl széles volt, majd májusban mégis megkapta a négyemeletes házra szóló engedélyt. FKT tanácsülési jk. 1872. március 21, május 2. 21 FKT, tanácsülési jk, 1871. április 4. 22 Malatinszky Lajos: Az Aldunasor beépítésének kérdése. Pest, Landerer és Heckenast, 1864, 23 Vasárnapi Újság, 1870,65. old. 2.1 FKT, tanácsülési jk, 1870. szeptember 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom