Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)
TANULMÁNY - TOMSICS EMŐKE: Valóság, tervek, ábrándok
négyemeletes ház építésére kapott engedélyt a Lipót (ma: a Váci utca déli szakasza) és a Tél utca sarkára 1870-ben. 20 Később sok esetben éltek az Ideiglenes utasításban biztosított kivétellel, mely lehetőséget adott a megállapított legnagyobb házmagasság túllépésére. így például 1871-ben Majtényi Mária kapott építési engedélyt arra, hogy a Magyar utca 5. számú telkén kétemeletes házat építsen, jóllehet az utca szélessége nem érte el az ehhez előírt négy ölet. Az engedélyt azzal indokolták, hogy az utcában már több háromemeletes ház is állt. A szabályok kijátszásának egyik leggyakoribb módja a félemelet fogalmának bevezetése volt. A házak magasságának az utca szélességéhez való viszonyítása újdonság volt a főváros építésében. Malatinszky Lajos mérnök 1864-ben a Magyar Sajtóban megjelent, majd különnyomatként is napvilágot látott „Az Aldunasor beépítésének kérdése" című elaborátumában a Felső Duna-sor beépítését kritizálva részletcsen kitér az Akadémia utca hibáira, melyek a házmagasság és az utcaszélesség helyes arányainak figyelmen kívül hagyásából keletkeztek. így az utca sötét, a házak nem kapnak elég # 22 napfényt, egészségtelenek. 1869-ben küldöttség járt Hamburgban a város modern i zációs vívm á nyai n a k t a n u I m á nyozá s ára. A bizottság jelentéséről beszámolva a Vasárnapi Újság cikkírója kiemeli, hogy „különösen a házépítési modor az, mely kiváló figyelmet érdemel, beleértve az utcák szélességét, a házak magasságát és a szorosan vett építési modort, mert ezek tekintetében Pesten roppant zűrzavar uralkodik. Arra például semmi gond sincs fordítva, ami Berlinben szabály, hogy a városban egy háznak sem szabad magasabbnak lennie az utca szélességénél, úgy, hogy ha az utca harminchat láb széles, a ház magassága is csak harminchat láb lehet. Az utcaszélesség és házmagasság egymáshoz viszonyítása az Ideiglenes utasítás előmunkálatai során még kérdésként merült fel. A kidolgozásával megbízott bizottság nevében Gerlóczy Károly számolt be a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870. szeptember 7-ei ülésén, ahol a következő kérdéseket tette fel: „1. Nem volna-e szabvány alkotandó az iránt, hogy mily szélességű utcákban mily magasságú házak építése engedtessék és milyen szélességű járda köttessék ki, s ha igen, melyek volnának a követendő alapelvek? 2. Nem volna-e célszerű a városnak bizonyos részeit kijelölni, melyekben a szigorú építési szabályoktól eltérőleg, könnyebb és olcsóbb építési mód engedtethetnék? 3. Nem volna-c célszerű szabályrendeletet alkotni arra nézve, hogy már fennálló házak emeletekkel való ellátása vagy nagyobbszerű átalakítása csakis a kitűzött szabályozási vonalak pontos betartása mellett fognak engedélyeztetni?" ' Következetes és hathatós szabályozás hiányában azonban az 1860-as évek végén lábEngedélyét a Közmunkatanács 1 872 márciusában háromemeletesre változtatta, mert a Lipót utca csak hat öl széles volt, majd májusban mégis megkapta a négyemeletes házra szóló engedélyt. FKT tanácsülési jk. 1872. március 21, május 2. 21 FKT, tanácsülési jk, 1871. április 4. 22 Malatinszky Lajos: Az Aldunasor beépítésének kérdése. Pest, Landerer és Heckenast, 1864, 23 Vasárnapi Újság, 1870,65. old. 2.1 FKT, tanácsülési jk, 1870. szeptember 7.
