Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - SCHNELLER ISTVÁN: Városi „szigetek" és „mocsarak" a szárazföldi Budapesten

és egyedi budapesti városi szövet még létezik, azonban a megújulásához felhasznált befektetői tőke egyre nagyobb sűrűségű beépítés - azaz a megnövelt szintterületi mutató - utáni vágya összességében a tér túlhasználatát eredményezi. A beépítés intenzitásának növelésére való törekvés nem csak a hagyományos eklektikus belvárosra igaz, hanem általánosnak mondható. Ezt az intenzitásnövekedést ugyanakkor nem kísérte az infrastruktúrahálózat - különösen a közlekedési hálózat - arányos bővülése, így maradt a felszínen a nemzet színháza előtt a több évtizede elavult csepeli hév, így dugul be lassan az autópályányi Váci út, vagy többek között az Árpád-híd i lehajtóba épített „pokoli" tornyok miatt a legszélesebb Duna-hidunk is. I la az építészeti termést vizsgáljuk, a kép szintén nagyon színes, csak éppen a mennyiségtől sokszor nem látszik a minőség. A bevásárlódobozok végletekig primitivizált világa és a középszerű irodaházak üveg-ömlenyei mellett számos minőségi épület született. A budapesti nívódíjjal kitüntetett épületek között, de azokon túl is igen sok templom, iskola, kivételes irodaházegyüttes, lakóház és történeti épületfelújítás fémjelzi a jelenkor budapesti építészetét. Ennek az építészetnek szinte közös jellemzője a háttérbe húzódás, az eszköztclenség, a környezet és a funkció iránti alázat. Éppen ez az alázat emeli sokszor világszínvonalúvá a számos másolat vagy utánzat mellett ezeket az épületeket. Az utánzatok, a mediterrán vagy éppen bauhausos lakóparkok, Marina- és álomszigetek, élmény- és fittnesscentrumok világa persze mennyiségben meghaladja az előbbieket, ám e két világ küzdelme nemcsak az építészet területén zajlik, mindig értékrendszerek összecsapása is. A gondolat nélküli utánzással szemben az immunitást fokozta a műemlék- és a helyi védelem növekvő szerepe, a környezetvédő és civilmozgalmak egyre erősödő hangja. így sikerült megmenteni a Dunát a partjára telepíteni kívánt autópálya szörnyűségétől, a csodálatos természeti és történeti adottságokkal rendelkező nagylélegzetű városi tájat a toronyházak esetlegesen előrenyomuló hadoszlopaitól, a dunai szigeteket (eddig) a telepítéstől, a volt zsidónegyedet a teljes megsemmisüléstől. Az elmúlt másfél évtizedben, említettük már, nemcsak politikai gondolkodásmódok, városépítési tendenciák, hanem univerzális értékrendszerek is összecsaptak. Fast-food és amerikai konyha, élménypark és álomsziget, privatizált városi pláza áll szemben az elérhető árú étteremmel, az egészséges táplálkozással, a szabad használatú városi köztérrel, a sarki üzlettel és a köz számára is elérhető uszodával. A küzdelem még nem dőlt el, ahogy per-