Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)
VÁLASZOK - GRANASZTÓl GYÖRGY: Budapest tegnap, ma, holnap
formáló törekvések, irányzatok között kell megteremteni. A szakszerűség az individualizmus ellentéte abban az értelemben, hogy csak közös tudás és tapasztalat teremthet jó megoldásokat. Ez vonatkozik a szakiparra éppen úgy, mint a szakszerű bürokráciára. A jó megoldások amellett csak részben költségkímélők. A múlt ismerete és mérlegelése nélkül csak a pillanatnyi megoldások ölthetnek testet. Miféle megfagyott muzsika lesz például abból, amit ma új kormányzati negyednek nevez a szakzsargon? A Nyugati pályaudvar hosszában a Ferdinánd hídig, a Podmaniczky utca mellett jönne létre, a hivatalos indoklás pedig illusztráció előbbi állításomhoz. 5700 főt kívánnak elhelyezni, ugyanannyit, mint az érintett minisztériumok jelenlegi létszáma. Ez nem államreform a kisebb állam jegyében. Azért kell, mondják, mert olcsóbb lesz az üzemeltetés, jobban elhelyezhető az informatikai rendszer, és lesz garázs is mindenkinek. Ráadásul el lehet adni 35 minisztériumi ingatlant összesen 104 milliárdért, az új épületekért pedig csak bért kell fizetni. Apró részletként szó sem esik arról, hogy a Podmaniczky utca házainak nagy része hihetetlenül lepusztult, szörnyű állapotban van. Megjegyzem, Brüsszelben az Európai Unió (Bizottság, Parlament) negyedének kiépülése alig lendítette fel a környék épületeinek rendbetételét. A jövőből, a domb túloldaláról visszajáró démon ebben az esetben egy vízió számomra, amely a válság képzete. A város központjában található az eladásra szánt épületek zöme, az ötödik kerületben egyedül négy meghatározó jelentőségű műemléképületet adnának el. Ilyen például az Alpár Ignác féle eklektikus volt banképület, most Pénzügyminisztérium, vagy a Hild József által épített sarokház, az úgynevezett Tanzer ház, amely a Szociális és Munkaügyi Minisztériumé. A kormányzati épületek mérete jó néhány esetben meghaladja a nyolcezer négyzetmétert. Ez több mint ingatlanváltás vagy ingatlanmanőver. Az épületek a nemzeti múlt pótolhatatlan részei. Sorsuk alakulása az egész városközpontot meg fogja határozni. Esetük lokális példa is. Nem az a lényeg, hogy nem szabad eladni őket. A démon azt súgja, hogy hosszú-hosszú ideig gazdátlanul fognak állni egyre rosszabb állapotban, azután egyszer csak egyik-másik hipp-hopp eltűnik, miként az az Úttörő Áruházzal is történt. Harmincöt üresen álló, vevőt kereső középület az eladásra szánt kórházépületekkel és sok más ingatlannal együtt olyan kiszolgáltatottá fogja tenni a várost, mint a sok sebből vérző nagyvadakat, amelyek a farkuk csapkodásával, a nyelvükkel és reszketéssel próbálják meg távol tartani a legyeket és más élősdieket. Budapest jövője számomra egyensúlyt, szakszerűséget és a múlt ismeretét jelenti.