Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - GÖTZ ESZTER: A beváltatlan ígéretek városa

III. Milyennek látja a jövőt? Mivé lesz Budapest az elkövetkező évtizedben, s milyenné szeretné tenni On? Nem tudom, hány év vagy évtized kell, hogy Budapest kilábalhasson az érdekrendszerektől és torzult értékpreferenciákkal terhelt jelenéből. Az én nemzedékem sokszorosan csalódott ebben a városban, és a következők mintha már jóval kevesebbet várnának el tőle. Ha lesz kibontakozás, az csak élhető, gvalogosan, ráérősen is használható városi terek létrejötte révén lehetséges. Ha a város tempója lelassul, ha az autókra szervezett utcákon ismét megjelennek a gyalogosok, ha majd a közlekedés helyett egyéb, sokkal fontosabb városi funkciók erősödnek meg - közlekedési útnak ott a Duna, teljesen kihasználatlanul -, ha a közbiztonság lehetővé teszi, hogy nyugodtan használjuk a parkokat és tereket, a járdán menni lehet, megállni, padra ülni, a zebrán normális tempóban átérni, míg zöldet mutat a gyalogoslámpa, kevésbé szennyezett levegőt szívni, bicikliutakon kerekezni, ha majd Európa egyik legszebb adottságú utcája, a Lánchíd utca elegáns, széles járdáján érhetünk ki az Alagúthoz, ha a Siklót nem csak a külföldiek tudják megfizetni, ha a rakpart megközelíthető lesz a víz közelében mélázni vágyóknak, ha este tíz után is találni még nyitva tartó vendéglőt, ha rendesen megvilágítják a parkokat és a kisebb utcákat, ha a páratlan budapesti fürdőélet nem csak a jómódúak kiváltsága lesz, hanem mindenki természetes joga: akkor Budapest beváltja kimondatlan ígéretét. Akkor a város lakói sem fogják szeméttel teledobálni az utcákat, bemocskolni a falakat, szétlopkodni a padokat, mert érezni fogják, hogy az övék ez a hely. Addig csak az elpazarolt lehetőségeké. Egy ritkán használt erdei csapás, Mátyás egykori vadászkertjének finom ívű hegyoldala: a város titkai innen tárulnak fel a legmélyebben. Régen jártam ott, de gondolom, ugyanolyan ma is. Az útról lenézve hátulról látni a Szabadság-szobor kifeszített derekát, s azon túl a Duna vonala is eddig ismeretlen arcát, hajlását mutatja meg. Szeretem ezt az arcot. Bízom benne. Még várok egy ideig, hátha.