Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

TANULMÁNY - TOMSICS EMŐKE: Valóság, tervek, ábrándok

napos érzékelése a lassan formálódó budapesti identitás fontos alkotóelemévé vált. Ábrándok Ábránd és valóság karöltve jártak a Budapest világvárosi atcát tervezgetők fejében. Az elkövetkezendő évtizedek sok álomnak tűnő elképzelés megvalósulását és jó néhány megvalósulás küszöbén lévő gondolat bukását hozták. Bulvár született a Reitter-féle csatorna helyén, bár már a vonalába eső területekte az építési tilalmat is elhatározták 78 1868-ban, és a kettős főváros jövendőbeli arculatának meghatározó elemeként tekintettek rá. így írt róla a Szerény vélemény... szerzője: „a pesti szépítési bizottság igen lényeges megállapodásának tekintendő a Reitter-féle csatornának elfogadása, mely rakparttal és boulevardokkal ellátva, számos előnyön felül kereskedésünkre szintúgy mint városunk átalakítására nagy horderejű."

79 Sokan álomként tekintettek a pesti bulvárokra. A Fővárosi Lapok egyik cikkében így ábrándozott a párizsi világkiállítás kapcsán: „Mit lehetne Pestből is csinálni! Valahányszor a Váci úton végigsétálok, mindig egy hosszú fasort képzelek oda, mely így Pest boulevardja lenne. Képzelek egy dús, zöld lombú sátort, az indóháztól fel a Széna térig, kivilágítva, megnépesítve, fényűző boltok kirakatai által emelve! Mily halvány lenne mellette a mostani Váci utca, 77 A témáról Id. Gyáni Gábor: Az utca és a szalon. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 1998, 62-66. old. 78 Fővárosi Lapok, 1868.783. old. e fő sétahelyünk, melynek hibája az, hogy nincs benne hely - sétálni."

80 1870 elején azonban már „bulvardirozták" a Váci körutat, és három évvel később megnyílt a Sugátút első, Nagymező és Városliget közötti szakasza is. A talán legnagyszabásúbb - és tegyük hozzá: legitreálisabb - Budapest-vízió egy vak honvéd, Blána Szilárd nevéhez fűződik. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején szerzett sérülései következtében negyvenhárom éves korában megvakult férfi a Budapest naggyá tételéről való elmélkedésnek szentelte idejét. 1874-ben megjelent művének címe: Egy terv Magyarországnak, illetve fővárosának virágzóvá tételére, s ennek folytán a világkereskedelem és ipar közvetítő főpontjává leendő emelésére, melyet mint utolsó, illetve búcsúzó művét, ajánlva a nagylelkű jótevőinek és pártfogóinak. A világot járt egykori honvéd - írása szerint bujdosott Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában - Andrássy Gyula pártfogoltja volt, de támogatói között tudhattaTürr István tábornokot is, aki magyarul és németül kiadott Franklin-fordításának jövedelmét neki és családjának ajánlotta fel. Blána eszméje egy állandó világkiállítás létrehozása a lóversenytértől Ocsa és Örkény felé terjedő tíz-tizenkét holdnyi területen. A kiállítás területe öt-hat részre oszlana, „mégpedig nem a képviselt világrészek nagyságához, hanem a rajtok lakó népek értelmisége és műveltségi fokához képest arányosítva". Óriás körfalakkal körülvett területeken mutatnák be az egyes 79 Szerény vélemény, 6. old. BO Fővárosi Lapok, 1867. 514. old.