Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

TANULMÁNY - TOMSICS EMŐKE: Valóság, tervek, ábrándok

dákra hajtanak és a járókelőket a falhoz szo­mjak. Ezt ajánljuk a kapitányság figyelmé­be, mert a kocsiknak, de a targoncásoknak sem kellene megengedni a járdák elfoglalá­sát" - írta 1863-ban a Hölgyfutár. A szűk utcákban egy kiadós eső tovább nehezítette a közlekedést. A háziurakat 1868-ban kötelezte egy tanácsi rendelet, hogy ereszcsatornával lássák el házukat. Azelőtt jobbára akadálytalanul csorgott a háztetőkről lefolyó víz a gyalogosok nyaká­ba. A rendelet néhány nappal azután szüle­tett, hogy a Fővárosi Lapokban, valószínű­leg sokak véleményét megszólaltatva, ezt olvashatta a pesti polgár: „Valóban nincs a világon főváros, hol oly habarék lenne, mint most a mi utcáinkon s nincs nagyváros, hol az. eresz, úgy csepegnék a járókelők nyaká­ba, mint irren." 6j Az 187()-es években épült házakban a háztetőről lefolyó esővi­zet sok helyen már az árnyékszékcső kiöb­lítésére haszn á 11 á k. 66 Állandó forgalmi akadályt képeztek a teherhordó kocsik, az építési állványok, az üzletek elé kirakott áru és néhány utcán végzett tevékenység, mint például a tűzifa hasogatása. „Jóllehet gőzfűrészgyárak működnek Pesten - írta egyik tárcájában Forgó János -, még sem léphetünk tízet, hogy ama de­rék napszámosokba ne ütközzünk, kik me­sés gyorsasággal aprítják föl a fát; s míg nyá­ron az öntözők tették próbára másfél éves tornászatunkat, most a pinceablakon bere­pülő fanyalábokon szökünk át kecske ügyességével s egy balerina kecsével." Egy öt évvel későbbi cikkben: „Egy laptár­sunk felszólal ama visszaélések ellen, hogy a járdákat, főleg boltok és pincék előtt mál­ha, fa stb. lerakás által gyakran egész fél­napra lezárják. Valóban ideje volna már a hatóságnak e tekintetben intézkedni." Az utcán végzett tevékenységek sorát lehetne tovább színezni a különböző utcai alakok leírásával. Az utcasarkokon gyü­mölcsárusok kínálták portékájukat, gcsz­tenyesütők, virágárusok álldogáltak, üve­gesek, Duna-vizesek jöttek-mentek. Az ut­cai élet e szeletének részletes ismertetése azonban messze vinne témánktól. Két új fi­gura azonban a nagyvárosiasodé élet és a növekvő forgalom eredményként jelent meg a pesti utcán: a hordár és a csizmatisz­tító. 09 Az előbbi a gyors információcsere eszköze, a városi kommunikáció egyik leté­teményese, az utóbbi megszületése pedig a külső megjelenésnek a szaporodó és szé­pülő közösségi helyek és hivatalok terjedé­sével növekvő fontosságára utal. A sűrűsödő személy- és teherforgalom a szűk utcákban dugókat hozott létre. A Bel­város legzsúfoltabb pontja a Ferenciek tere, Hatvani (ma: Kossuth Lajos) utca, Koronaherceg (ma: Petőfi Sándor) utca ta­lálkozási pontja volt. A teherszállítás Pest legnépszerűbb utcáját, az elegáns világ 64 Hölgyfutár, 1863. január 10, 38. old. es Fővárosi Lapok, 1868, 3. old. 66 Kelen József: Budapest lakházai. Magyarország és a Nagyvilág, 1876, 436. old. óz Vasárnapi Újság, 1865, 519. old. 68 Fővárosi Lapok, 1865, 27. old. 69 Az első hordár 1862-ben jelent meg egy szliácsi fürdőtulajdonos jóvoltából, „csizmatisztító intézetet" pedig Széchenyi Ödön gróf alakított a fővárosban 1862-ben. Vasárnapi Újság, 1862, 443. old., Vasárnapi Újság, 1862,107. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom