Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

TANULMÁNY - TOMSICS EMŐKE: Valóság, tervek, ábrándok

si tanács sok dicsérecet érdemlő intézke­déseit nagyban szaporíthatná az által, hogy a járdákat ne engedné elfoglalni a korcsmá­rosoknak és kávéházbérlőknek, de még az utcai árusoknak sem; ahol pedig még lehet­séges, ott a járdákat szélesebbre rakathat­ná. Bécs Grabenén és a város új utcáiban 2-3 öl széles járdák láthatók." Malatinszky Lajos már említett terveze­tében az épületmagasság és az utcaszéles­ség helyes arányát 1:2-ben állapította meg - hozzáteszi azonban, hogy Párizsban ez az arány 2:3 -, aminek alapján az Akadémia utca ideális szélessége véleménye szerint szintén nyolc öl lett volna. A Szerény vélemény... című munka szerző­je Bécs és Pest összehasonlításáról szólva szintén felhívja a figyelmet arra, hogy az osztrák főváros, amelyet amúgy követendő példának állít Pest elé, a városrendezés so­rán szerinte hibát követett el: „és mint­hogy most már orvosolhatatlan, az részben például és okulásul szolgálhat nekünk, t.i. a belváros számos szuk és görbe utcái." 50 A Járay József által ideálisnak tattott ut­caszélességet csak az újonnan kijelölt ut­cáknál lehetett volna megvalósítani. A bel­ső kerületek, így a Belváros esetében olyan rombolással járt volna, amire a város akkor még nem volt felkészülve. Minden zsúfolt­sága ellenére a Belváros és a Lipótváros fe­lelt meg leginkább a városiasság követel­ményeinek, s a rendezés e területen súlyos kisajátítási problémákkal és érdekütközés­sel járt. Napirenden volt bizonyos utcák, így a Duna utca és a Kígyó utca kiegyencsí­tése, szélesítése, a Fehér hajó fogadó lebontása által a Belváros és Lipótváros összeköttetésének biztosítása, de a Járay által helyesnek tartott arányok nem kerül­tek szóba. Nyolc öles szélességet még Bu­dapest 1872-re elkészült végleges szabá­lyozási tervében is mindössze a Hatvani (ma: Kossuth Lajos) és a Gránátos (ma: Vá­rosház) utca ért el. A többi fontos, a Belvá­rost keresztülszelő főút, mint a Zöldfa (ma: Veres Pálné) utca, a Molnár utca, a Lipót utca csak hat ölre volt bővítendő a tervek szerint. Az utca vonalának kiegyenesítése a for­galom szabad áramlásának csak egyik felté­tele. A másik követelmény a burkolat mo­dernizálása, értve ezen a zökkenőmentes közlekedést biztosító kövezést és az út ta­golását. Ahogy a börtön, az iskola vagy az el­megyógyászat reformerei a racionalizálás, fegyelmezés problémáira indirekt építé­szeti megoldást kerestek, az 1860-as évek­től kezdve egyre inkább terjedt az a véleke­dés, hogy a felszín formájának megváltoz­tatása megfelelő medetbe tereli az utca­használati szokásokat is. Nagyobb mérvű kövezési munkálatok 1868 után kezdődtek Pesten Mitterdorfer Ferenc városi mérnök irányításával, akit a város 1867-ben a párizsi világkiállításra kül­dött „műutazásra", és a nagyobb európai vá­rosok tanulmányozására 52 . Az utcákat a bel­ső területeken többnyire trachitkővcl bur­kolták, oly módon, hogy az úttest a közepe so Szerény vélemény... 5. oId. s: A mai Petőfi Sándor utca végén egykor állt épületet 1871-ben bontották le. Eltűnésével megindulhatott a Bécsi utcán keresztül a forgalom a Belváros és a Lipótváros között. Magyarország és a Nagyvilág, 1870, 23. old. Mitterdorfer Ferenc utazásának tapasztalatairól 1870-ben füzetet adott ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom