Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)
TANULMÁNY - TOMSICS EMŐKE: Valóság, tervek, ábrándok
si tanács sok dicsérecet érdemlő intézkedéseit nagyban szaporíthatná az által, hogy a járdákat ne engedné elfoglalni a korcsmárosoknak és kávéházbérlőknek, de még az utcai árusoknak sem; ahol pedig még lehetséges, ott a járdákat szélesebbre rakathatná. Bécs Grabenén és a város új utcáiban 2-3 öl széles járdák láthatók." Malatinszky Lajos már említett tervezetében az épületmagasság és az utcaszélesség helyes arányát 1:2-ben állapította meg - hozzáteszi azonban, hogy Párizsban ez az arány 2:3 -, aminek alapján az Akadémia utca ideális szélessége véleménye szerint szintén nyolc öl lett volna. A Szerény vélemény... című munka szerzője Bécs és Pest összehasonlításáról szólva szintén felhívja a figyelmet arra, hogy az osztrák főváros, amelyet amúgy követendő példának állít Pest elé, a városrendezés során szerinte hibát követett el: „és minthogy most már orvosolhatatlan, az részben például és okulásul szolgálhat nekünk, t.i. a belváros számos szuk és görbe utcái." 50 A Járay József által ideálisnak tattott utcaszélességet csak az újonnan kijelölt utcáknál lehetett volna megvalósítani. A belső kerületek, így a Belváros esetében olyan rombolással járt volna, amire a város akkor még nem volt felkészülve. Minden zsúfoltsága ellenére a Belváros és a Lipótváros felelt meg leginkább a városiasság követelményeinek, s a rendezés e területen súlyos kisajátítási problémákkal és érdekütközéssel járt. Napirenden volt bizonyos utcák, így a Duna utca és a Kígyó utca kiegyencsítése, szélesítése, a Fehér hajó fogadó lebontása által a Belváros és Lipótváros összeköttetésének biztosítása, de a Járay által helyesnek tartott arányok nem kerültek szóba. Nyolc öles szélességet még Budapest 1872-re elkészült végleges szabályozási tervében is mindössze a Hatvani (ma: Kossuth Lajos) és a Gránátos (ma: Városház) utca ért el. A többi fontos, a Belvárost keresztülszelő főút, mint a Zöldfa (ma: Veres Pálné) utca, a Molnár utca, a Lipót utca csak hat ölre volt bővítendő a tervek szerint. Az utca vonalának kiegyenesítése a forgalom szabad áramlásának csak egyik feltétele. A másik követelmény a burkolat modernizálása, értve ezen a zökkenőmentes közlekedést biztosító kövezést és az út tagolását. Ahogy a börtön, az iskola vagy az elmegyógyászat reformerei a racionalizálás, fegyelmezés problémáira indirekt építészeti megoldást kerestek, az 1860-as évektől kezdve egyre inkább terjedt az a vélekedés, hogy a felszín formájának megváltoztatása megfelelő medetbe tereli az utcahasználati szokásokat is. Nagyobb mérvű kövezési munkálatok 1868 után kezdődtek Pesten Mitterdorfer Ferenc városi mérnök irányításával, akit a város 1867-ben a párizsi világkiállításra küldött „műutazásra", és a nagyobb európai városok tanulmányozására 52 . Az utcákat a belső területeken többnyire trachitkővcl burkolták, oly módon, hogy az úttest a közepe so Szerény vélemény... 5. oId. s: A mai Petőfi Sándor utca végén egykor állt épületet 1871-ben bontották le. Eltűnésével megindulhatott a Bécsi utcán keresztül a forgalom a Belváros és a Lipótváros között. Magyarország és a Nagyvilág, 1870, 23. old. Mitterdorfer Ferenc utazásának tapasztalatairól 1870-ben füzetet adott ki.
