Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)
TANULMÁNY - TOMSICS EMŐKE: Valóság, tervek, ábrándok
A 19. századi városi forradalom új kérdéseket vetett fel a városi tér használata fölötti ellenőrzés tekintetében, és a közérdek szempontjainak markáns érvényesülését követelte meg a várospolitikától a városi környezet fizikai képének alakulásában. Az 1870. évi X. te, „az építésügyet szabályozó javaslat" kidolgozását a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörébe utalta. Ekkor kezdődött meg a beépítés és a terület-felhasználás módjának új szabályozása, vagyis a magántelken való építkezésnek a köz érdekét szolgáló szabályrendszerrel való korlátozása. 17 Tisza Lajos, a Közmunkatanács elnöke 1870. szeptember elsején kérte fel Szentkirályi Mórt, az ideiglenes építési utasítás kidolgozására kiküldött bizottság elnökét, hogy készítsék el a tervezetet. A munka októberre készült cl. „A század több mint első negyedében az ügy parlagon volt, mindenki épített, úgy, azt, miként ízlése, kedve vagy szeszélye tartá" - méltatta az 1873. évi módosítás után a szabálygyűjtemény fontosságát jelentésében a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. S Az Ideiglenes utasítás, majd az annak alapján kidolgozott építési szabályzat 19 elfogadtatásának és az eloltások betartatásának nehézségeiben a magánérdek és közérdek szembekerülése tükröződik, továbbá arról tanúskodnak, hogy a tulajdon szabad felhasználásának problémája az 1870-es évek városfejlődésének fontos kérdése. Ez olvasható erről az ideiglenes építési utasítás IV. pontjában: „A lakházak végső magasságának megállapítása lényeges részét képezi az építési rendszabályoknak, nem csak azért, mivel fontos közegészségi tekintetek, hanem azért is mert a főváros jövő fejlődése szoros összefüggésben állanak a kérdéssel: még nagyobb jelentőségűvé válik a kérdés, ha a lakházak magasságát az utcák szélességéhez kívánjuk viszonyítani, mert itt mára közegészségi tekinteteken kívül még a magántulajdonjog igényeivel is szemben állunk, és e téren óvakodnunk kell minden oly intézkedéstől, mely a közérdek különös követelménye nélkül a mát szerzett jogokon nagy csorbát ejtene." Ez után: „csak a közérdek legsürgősebb igényeit vévén figyelembe, mely előtt a magánérdeknek föltétlenül háttérbe kell vonulnia" megállapítja, milyen széles utcán milyen magas házak építhetők. Kivételt képeztek azok az utcák, amelyekben már álltak a szabályozásban megengedettnél magasabb házak. Ott magasabb épületek emelésére is lehetett engedélyt kapni, de legfeljebb háromemeletes házmagasságig. Az Ideiglenes utasítás megszületését megelőzően, az érvényben lévő rendszabályok ellenérc már számos többemeletes ház emelésére adott engedélyt a város. Galbavy Márton sajtkereskedő például íz A városi építési hivatal mellett működő, városrendezési kérdésekkel foglalkozó szépítési bizottságnak csak tanácsadói jogköre volt. Preisich Gábor: Budapest városépítésének története Buda visszavételétől a kiegyezésig. Műszaki Kiadó, Budapest, 1960.74. old. 18 Idézi Preisich Gábor in Budapest városépítésének története a kiegyezéstől a tanácsköztársaságig. Műszaki Kiadó, Budapest, 1960, 54. old. ig A Közmunkatanács 1886-ra készült el a szabályszerű építési utasítással, de a városi tanáccsal folytatott hosszas hatásköri viták eredményeként csak 1894-ben sikerült kiadni az építési szabályzatot. Preisich Gábor: Uo.
