Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

TANULMÁNY - TOMSICS EMŐKE: Valóság, tervek, ábrándok

vény vélemény című tervezet; magát csak ne­vének néhány betűjével (Sz...nyi J.) jelölő szerzője hibájául rója fel Pestnek a „töké­letlen beépítést": „mihelyt valaki Pest bel­sejében - Budát nem is akarom említeni ­megfordult, a város csekély részei kivételé­vel egyszerű kő- vagy házhalmaznak bélye­geztetik. -Van, az igaz, József, Erzsébet és Lánchíd terünk, de egyik sincs kellően ki­építve, valamint egyetlen utcánk sem. Tö­kéletes kiépítés alatt felfogásom szerint az értendő, hol egy ház sem akad már, mely­nek egy vagy két emelettel fölebbemelését az arány és összhangzás szükségessé tenné. A József tér is csak akkor lesz tökéletesen kiépítve, ha csupa háromemeletes ház fog­ja környezni, mert egy a nagyvárosok stíljét, szimmetriáját és nagyszerűségét megszo­kott szemre kielégítetlen és kicsinyszerű hatást gyakorol..." A Duna-parttal kapcso­latban pedig úgy véli, hogy annak egész hosszában „négyemeletesnél kisebb háza­kar, építeni vétek." ' A vizuális rend létrehozására vonatkozó igény rendszeresen visszatérő eleme a kriti­káknak. A Fővárosi Lapok cikkírója az Andrássy által felvázolt, nagyigényű város­építési tervről szólva megjegyzi, hogy az ab­ban foglaltakra ugyan szükség van, de épp­oly szükség lenne Pest éktelen helyeit ki­építeni. „Bécsnek nincsenek oly hosszú út­jai, mint a Váci, Kerepesi, Üllői, de kunyhó kunyhót ér rajtuk. A múzeummal szemben oly házikók éktelenkednek, hogy a hortobá­gyi csapszék is különb náluk." 1 A belvárosi utcák képét egészen a 19. század végéig a 13 Sz... nyi János: Szerény vélemény Buda-Pest épü lése, jövője és szépítése felett. Pest, 1868, 5. old. it Fővárosi Lapok, 1870, 51. old. földszintestől négyemeletesig terjedő házak váltakozása határozta meg, melyek sok eset­ben nem is álltak az utca vonalával egy sík­ban. A karikatúrarajzolók visszatérő kedves témája az egymás mellett sorakozó, külön­böző magasságú házak sora. Borostyáni Nán­dor „egy kővé vált fűrészhez" hasonlította a Molnár utcát, „melynek éktelen fogait az utca közepére kidűlő házak képezik." 15 Gazdasági megfontolások és esztétikai igény egyaránt az emeletek és a beépített­ség növekedésének irányában hatottak. Az alacsony házak mielőbbi felszámolásában a belső területeken teljes volt az egyetértés a közvélemény és a városigazgatás között. Azonban a felépítendő új épületek magas­sága, a megengedhető emeletek számának végleges rögzítése már több bonyodalom­mal járt. A Hild-féle, soha hatályon kívül nem helyezett szépítési terv és a Pest vá­rosépítési és szépítési bizottsága által 1867-ben kidolgozott rendszabály-javaslat három emeletben állapította meg a Pesten épülő házak legnagyobb magasságát, és a közvélemény is a háromemeletes házak tö­megét találta megfelelőnek a nagyvárosias­ság esztétikai követelményéhez. A Felső Duna-sor egyik palotájának építése kap­csán 1862-ben ezt olvashatjuk a Vasárnapi Újságban: „A Dunagőzhajózási Társaság fel­dunasori házát nagy szorgalommal építik, mégpedig négyemeletesre, mi ellen szépé­szeti szempontból már több hang emelke­dett. A Pester Lloyd egyenesen fölszólítja a város szépészeti bizottmányát, hogy ezt akadályozza." 16 is Borostyáni Nándor: A Molnár utca. Vasárnapi Újság, 1875, 218. old. i6 Vasárnapi Újság, 1862, 226. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom