Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - BUZA PÉTER: A jó király és a szemétdombok

ló, de mozgásra rángatott kezekben. Az öklökről - amelyek most is oda sújtanak, ahová köll - nem is beszélve. Az államszocializmus egyetlen pártját váltó több pártok Magyarországon 1990-re megragadták a hatalmat. Folyvást civódva - nem clítélőlcg mondom így, az egyeztetés kényszerére gondolok - hamar meg is egyeztek abban, hogy az önkormányzatiság és a demokrácia joggal és okkal szentnek minősülő elemeiből s viszonyaiból építik fel az új társadalmat és közigazgatást. Valóban, a korszellem kívánta, sőt követelte azt, hogy szabad kezet adjon a politika a szabadság kis köreire hajazó s kétségkívül új identitást teremtő városrészi önállóságnak - ez történt Budapesten 1990-ben -, miközben azonban senki sem számolt azzal, hogy közigazgatási abszurdum huszonnégy egyenjogú döntéshozóra, egymással a hatalomért versengő politikai formációkra bízni a város közösségének egészét érintő ügyeket. Ellene kellett volna bizony szegülni az ideák csábításának. Történelmi és jelenkori példákat tanulmányozva olyan közigazgatási rendszert építeni, amelyben nem lehetnek másféle, az életünket alapvetően meghatározó és a gyakorlatot kötelezően ránk parancsoló szabályok a Király utca egyik vagy másik oldalán, illetve ezzel szemben ott, ahová befut a páros és a páratlan oldal házsora is: a Károly körúton. De ha akkor nem gondolta át a politika, hogy mit tesz, s hogy ennek mi lesz a következménye, az azóta eltelt másfél évtized alatt már sort keríthetett volna a korrekcióra. Volt ugyanis olyan hatalmi konstelláció az országban, amikor módja lett volna a demokrácia játékszabályait egészen a rossz önkormányzati törvény módosításáig utaztatni. Sort keríthetett volna az ezt közelítő lépésekre az ország. Ha akart volna. Ha a főváros politikusai, akár saját párttársaikat is meggyőzve, a változtatás elkerülhetetlensége mellett érvelve, erre kényszerítve őket, kidolgozták volna az új modellt, s kiharcolták volna a jogszabályok átalakítását. De nem ezzel foglalkoztak. Ezzel nem foglalkoztak. így aztán, ha van polgár Festen és Budán (természetesen hozzávéve: Óbudán - és a Margitszigeten), ha van még és már (erős kételyeim kifejtésére e tárgyban talán lesz még mód és tér e helyen, ezeken a hasábokon), szükségképpen el kellett veszítenie minden illúzióját magával az önkormányzati rendszerrel és olykor a demokrácia működőképességével kapcsolatban is. S persze választott képviselőire sc úgy néz már, mint olyan férfiakra és nőkre, akik őt képviselik. Tudja: a pártjukat, s ezen belül saját érdekeiket, egzisztenciájukat tartják elsősorban szem előtt. A politikusi túlélésüket. Sütögetve az egyre méretesebb nyársakon forgatott pecsenyéjüket, az ünnepek ritkán adódó ökrét kínálva csak mindazoknak, akik - mi mást tehetnének - négy évről négy évre megválasztják őket.