Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

VASSO SEIRINIDOU: Görög diaszpóra a Habsburg Monarchiában (17-19. század)

a görög kutató számára. Az a folyamat, amelynek során a bevándorlók foko20 r zatosan felszámolták az ottomán császársághoz fűződő gazdasági kötelékeiket, és előnyös pozíciót próbáltak szerezni letelepedésük helyszínének gazdasági életében, nem csupán gazdasági vonatkozásokkal bírt. Ez egyben a balkáni kereskedelem kulturális velejáróinak, tehát a görög nyelvnek és kultúrának esetleges vagy progresszív visszaszorulását is jelentette, s ugyanakkor magával hozta azoknak a kulturális eszközöknek a birtokba vételét, amelyek megkönnyítették az új gazdasági és társadalmi környe21 zetbe való beilleszkedést. A magyar nyelv ezen eszközök egyike volt. A bevándorlói identitás mindazonáltal összetettebb annál, hogy pusztán a kulturális asszimiláció és a kulturális elhatárolódás kettős rendszere alapján meghatározható legyen. Pesten a makedóniai és epíruszi vlachok, a balkáni oszmán kereskedelemnek és kulturális hozadékainak, azaz a görög nyelvnek és kultúrának talán legmarkánsabb képviselői, a 19. század elején felvetették saját nyelvi identitásuk kérdését, és követelték a görög mellett a vlach dialektus használatának bevezetését is a vallási liturgiába.

22 Ugyanebben a városban megjelent 1808-ban Georgios Roza műve: Εξετάσεις περί των Ρωμαίων ή των ονομαζόμενων Βλάχων („Vizsgálódás a rómaiakról, avagy az úgynevezett vlachokról") címmel, amely a makedóniai és az erdélyi vlachok nyelvi és etnikai rokonságát propagálta, valamint 1813-ban Michail Boiatzis Μακεδονοβλαχική Γραμματική-μ („Makedóniai vlach nyelvtan"), amely megkísérelte a vlach dialektus írott betűkre való átültetését. 20 Lásd jellemző példaként a pesti Pondika családot: Κ. Παπακωνσταντίνου, Ελληνικές εμπορικές επιχειρήσεις στην Κεντρική Ευρώπη το β'μισό τον J8"" αιώνα. Η οικογένεια Πόνδικα, doktori értekezés, Athéni Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Athén, 2002. 21 A kérdést kimerítően tárgyalja a diaszpórában született görög gyermekek nevelése kapcsán O. Κατσιαρδή-Hering, „H εκπαίδευση στη διασπορά. Προς μια παιδεία ελληνική ή προς «θεραπεία» της πολυγλωσσίας" in: Νεοελληνική Παιδεία και Κοινωνία. Α K.Th. Dimaras-emlékkonferencia tanulmánykötete, Athén, 1995,153-177. old. 22 Ld. Ö. Füves, „Gründungsurkunde der griechischen Gemeinde in Pest aus dem Jahre 1802", Μακεδόνικα 11 (1971), 335-341. old,; G, Hering, „Der Konflikt zwischen Griechen und Walachen in der Pester orthodoxen Gemeinde", in: ugyanő (szerk), Dimensionen griechischer Lileratur und Geschichte. Festschrift für Pavlos Tzermias 65. Geburtstag, Frankfurt 1993,145-160. old. 23 Μ. Γαρίδης, „O μητροπολίτης Παΐσος και η βλάχικη επιγραφή του Κλεινοβού: αλφάβητο και εθνικό πρόβλημα", Τα Ιστορικά 0 (1985), 183-203, old.; Α. Azelis, „Versuche zur VerschriftIichung des Aromunischen um die Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert", Das achtzehnte Jahrhunderl und Österreich 10 (1995), 73-83. old.