Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)
MARIA CHRISTINA CHATZIIOANNOU: Birodalmak, migrációk és vállalkozói tevékenység
A Habsburg Birodalomban az ortodox görög kereskedők a maguk üzleti tevékenységét a 17. századtól kezdve a közismert kompániák keretein belül bontakoztatták ki, elsősorban a Habsburg és az Oszmán Birodalom között húzódó határsáv kereskedelmi központjaiban. A kereskedelmi kompániákba szerveződés a 17-18. század folyamán biztosította a kereskedelemben részt vevők előjogait, garantálta a kölcsönös segítségnyújtást, továbbá védőpajzsot jelentett a bevándorlóközösség számára a külső veszélyek ellen. A család és a közös származási hely „tápláló" hátteret biztosított a görög kolónusok társulásai számára a letelepedés helyszínein. A kereskedőközösségek tagjai sokszor elitet alkottak, amely erős gazdasági és politikai háttérrel rendelkezett az új helyen. A vallási különbözőség vált a legmarkánsabb ismertetőjeggyé, hiszen a kétnyelvűség és/vagy a nyelvi asszimiláció képesnek bizonyult tompítani a csoport más jegyeinek megkülönböztető mivoltát. A balkáni piacra beférkőzni vágyó, a merkantilizmus szellemétől áthatott Habsburg politika hasznot kívánt húzni az Oszmán Birodalom balkáni eredetű kereskedőiből, elsősorban a görög (illetve szerb) alattvalókból. A görögök birtokában voltak a kereskedelmi ügyletekre és szállításokra vonatkozó szaktudásnak, valamint ismerték a török piacokon dívó pénzügyi és hitelezési gyakorlatot. Az osztrák hivatalos szervek által biztosított előjogok és kedvezmények, az internacionalista verseny és helyi sajátságok rajzolják ki a görög vándormozgalmak és letelepedések történetét. A kereskedelmi előjogokban való részesülés komoly indítékot jelentett, és előmozdította oszmán állampolgárok letelepedését a Habsburg birodalomban. A szárazföldi kereskedelmi vándorlásokban meghatározó szerepet játszott a vándorlás útvonalának földrajzi kiindulópontja, amely Epírusz, Makedónia és Thesszália lakosai esetében a vándorlás irányaként a Habsburg birodalmat jelölte ki. Nyugat-iVlakedónia (Kasztoria, Sziatiszta, Kozani, Vlaszti, Kliszoura) és Moschopolis görög és vlach ajkú migránsai olyan mezőgazdasági-kereskedelmi központokban telepedtek le és tevékenykedtek, amelyek a szárazföldi kereskedelmi útvonalak állomásainak szomszédságában voltak. Ezek a bevándorlók, a soknemzetiségű Oszmán Birodalom képviselőiként, behatoltak a Habsburg uralom hézagaiban képződő hatalmi űt területeire, helyi szükségleteket elégítettek ki és birodalmi elvárásoknak tettek eleget. 6 Ολγα Κατσιαρδή-Hering, ,,Τα δίκτυα της ελληνικής εμπορικής διακίνησης". In: Σπ. Ασδραχάς (SZerk.), Ελληνική Οικονομική Ιστορία 15° s —9 ος ακονας, τ. 1, ΛΟήνα, 2003, 461-481, old,
