Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

MARIA CHRISTINA CHATZIIOANNOU: Birodalmak, migrációk és vállalkozói tevékenység

tói, amelyet a nemzetállamok léte kényszerített rá, és ebben az újkeletű szabad térben számtalan különbözőségre derül fény. Itt szeretném megjegyezni, hogy ez a megállapítás korábbi, a nemzetállamokat megelőző korszakokba vezethet vissza, amikor a nagy birodalmak (török, Habsburg, orosz) szerepe meghatározó volt a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok alakulásában. A görögök gazdasági jellegű kivándorlása az oszmán fennhatóság időszakában nem korlátozódott a Török Birodalom határai közrefogta területre. A mezőgazdasági és állattenyésztési termékek, a nyersanyagok, valamint a késztermékek forgalma az oszmán világ kikötőiben és szárazföldi piacain sűrűsödött össze, amelyek élénk kapcsolatban álltak Itália, Ausztria, Magyarország, a Fekete-tenger és Anglia hasonló kereskedelmi központjaival. A Habsburg, az orosz és a brit birodalom területei felé irányuló kereskedelmi célú migráció az ottomán fennhatóság időszakában olyan hálózatok kiépítésén alapult, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy erőt, befolyást és ebből kifolyólag hasznot szolgáltassanak tagjaiknak. Egy családi vagy nemzeti-származási alapon szerveződő csoportnak lehetősége nyílt arra, hogy mind gazdasági, mind kulturális tőkéket mozgasson, kombináljon és használjon fel a rá jellemző intézményrendszer keretein belül azáltal, hogy kollektív dinamizmust sugallt, valamint bizonyos gazdasági morált erőszakolt rá tagjaira. A görög hálózatok szerveződésének a fönt említett birodalmak területén közös jellegzetességei vannak. A kereskedelem olyan gazdasági tevékenység volt, amely nagy számú helyi, valamint a török területekről érkező, diaszpórabeli kereskedőt vont be a nemzetközi kereskedelmi tranzakciókba. Ε tranzakciók tehát alkalmas terepet kínáltak arra, hogy különféle származású, nemzetiségű és vallású kereskedők találkozhassanak az oszmán, az orosz és a Habsburg birodalom gazdasági központjaiban. A kereskedők tevékenységük révén formálták a piacgazdaságot, amely olyan jellegzetességekkel rendelkezett, amelyek bizonyos feltételek teljesülte esetén homogén kultúrává rendeződtek. A 18. században sűrűbbé váltak azok a tevékenységi formák, amelyek a Török Császárságon belüli szállításokkal és kereskedelemmel állrak kapcsolatban, különféle származású és vallású csoportokat vonzván. ι A szerzők szerint ez a globális tér nem szabadon formálódik, hanem világméretű hatalmi hálózatokba szerveződik. (M. Hardt - A. Negri, Αυτοκρατορία, görög fordítás: Νεκτ. Καλαϊτζής, Αθήνα, 2002, 208. old. és következő oldalak.) 2 Maria Christina Chatziioannou, „Greek Merchant Networks in the Age of Empires (1770-1870)". In: Ina Baghdiantz McCabe, Gelina Harlaftis, loanna Pepelasis Minoglou (szerk.), Diaspora Entrepreneurial Networks. Four Centuries ofHistory, Berg, 2005, 371-382. old.