Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

FOTINI ASIMAKOPOULOU: Sina György, a „hódító balkáni orthodox kereskedő"

tel, felsőoktatási intézményekkel (Új Akadémia, 1774), könyvtárakkal és nyomdával (1730) rendelkezik. „Moschopolis, a csupa vlachok lakta makedón város, ameddig virágzott, mindvégig azért küzdőn, hogy közhasznú létesítményeivel élharcosa legyen a görögök művelésének.[...] De láttuk [...], hogy ez a város eltűnt a föld színéről." 1768-ban és 1769-ben az ottomán fenyegetés hatására Moschopolist elhagyják lakosai. „A jómódúak közül sokan Ausztriában leltek menedéket, és ott dúsgazdaggá váltak a kereskedelem révén, de többé már nem viselték szívükön a görög nevelés ügyét, amelyet egykori otthonukban oly fontosnak tartottak. A kevésbé tehetősek szétszóródtak a török birodalom különféle városaiban. Általában véve pedig a vlachoknak vannak görög iskoláik a nagyobb falvakban. Görögül hallgatják az imádságokat és a templomi Utániakat. A görögök iránt testvéri lélekkel viseltetnek, mintha maguk is görögök volnának, és sem ezek, sem azok nem mutatnak semmiféle etnikai nézeteltérést egymással szemben, minthogy valójában mindkét nép ugyanannak a hazának a szülötte, s fiaik ugyanazoknak az elődöknek a leszármazottai."

6 Moschopolis kereskedői az idő tájt kerülnek Bécs vonzáskörébe, amikor az adriai térséggel való kereskedés hanyatlani kezd, Közép-Európában pedig föléled az érdeklődés a Kelettel való kereskedelem iránt. Az idő tájt, amikor „az idegen kereskedőkkel, különösen pedig a törökökkel és így a görögökkel is szembehelyezkedő osztrák politikának a kényszer diktálja, hogy az ottomán birodalommal való kereskedelem megszilárdítására törekedjék."

7 A Sina család - az idősebb, moschopolisi születésű Györgytől kezdve egészen az ifjabb Simonig, aki már Bécsben született - sok más görög származású és hasonló tevékenységet végző családhoz hasonlóan, részesévé válik kora eseményeinek. Elszenvedik a háborús konfliktusokat, bőrükön érzik a kulturális és művészi ízlés változásait, tanúi a kereskedelmi útvonalak kibontakozásának, a vasút terjeszkedésének, megélik a tengeri blokádokat, amelyek a földgolyót körülölelő tengeri kereskedelem 4 Ld. Λπ.Βακαλόπουλος, Οι δυτικομακεδόνες απόδημοι επί Τουρκοκρατίας, Θεσσαλονίκη, 1ΜΧΑ, 1958, 24-25, Old,; és UŐ., Ιστορία του βορείου ελληνισμού, εκδ. οίκος αδελφών Κυριακίδη, Θεσσαλονίκη, 1992, 369-384. old. 5 Κ. Μ. Κούμας, Ιστορίαι των ανθρωπίνων πράζεων,Μ. kötet, Βιέννη, 1832, 531. old. 6 U0. 7 Όλγα Κατσιαρδή—

Hering, ,,Ία δίκτυα της ελληνικής εμπορικής διακίνησης" In: Σπύρος 1. Ασδραχάς és mások, Ελληνική οικονομική ιστορία, ΙΕ'- ΙΘ'αιώας, τμ. Γ

ις

, Αθήνα, Πολιτιστικό Ίδρυμα Ομίλου Πειραιώς, 464-465. old.