Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)
VASSO SEIRINIDOU: Görög diaszpóra a Habsburg Monarchiában (17-19. század)
Hatzimihail, a Bckella és a Derra család, láthatólag nem annyira az ottomán és a Habsburg birodalom között fönnálló kereskedelmi tengely kihasználásával szerezte a vagyonát, hanem sokkal inkább úgy, hogy közvetítőként működött a magyar és az osztrák kereskedelmi hálózat között, méghozzá főként a magyar gabona- és vágómarha-kereskedelem terén, amely ágazat a Habsburg főváros élelmezése szempontjából létfontosságú volt. 16 A közép-európai görög kereskedődiaszpóra leginkább Magyarország gazdaságában hagyott nyomot. Egyébiránt az sem véletlen, hogy az osztrák és a magyar történészek eltérően értékelik a görögök szerepét Ausztria, valamint Magyarország gazdasági életében. Abban az elenyészően kevés utalásban, amit az osztrák gazdasági történetírás a kérdésnek szentel, a görögöknek éppen azt a szerepet tulajdonítják, ami a karlócai és a pozsareváci béke következményeként alakult ki: ottomán kereskedők, akik ellátják Keletről hozott nyersanyaggal az osztrák és a cseh ipart. 17 A magyar történetírás arányaiban nagyobb teret szentel a kérdésnek, s a görögöket egy olyan vállalkozói kisebbségnek tekinti, amelynek szerepe fontos, bár vitatható volt, hiszen egyfelől hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság egy középkori, agrárjellegű szisztémából elmozduljon a kapitalista és hitelgazdaság felé, 18 másfelől azonban azáltal, hogy vágómarhával kereskedett Magyarország-szerte, és osztrák termékeket importált, megkárosította ugyanezt a gazdaságot. Elismervén azokat a veszélyeket, amelyek a kulturális jelenségek gazdasági szempontú magyarázataiban rejlenek, úgymint a leegyszerűsítés és az egyoldalú látásmód, mindazonáltal úgy gondolom, hogy éppen ezen a ponton, tehát a görög kereskedődiaszpóra gazdasági érdekeinek Magyarország területéhez való kötődésében kaphatunk segítséget ahhoz, hogy megértsük azokat a „meglepetéseket", amelyeket a magyar levéltárak tartogatnak 16 Lásd e tekintetben például a Sina és a Hatzimihail családot. Γ. Λάιος, Σίμων Σίνας, Αθήνα, 1972; ugyanő, //Σιάτιστα και οι εμπορικοί οίκοι Χαζημιχαήλ και Μανούση (17 ος-19 ος αι.), Θεσσαλονίκη, 1982. íz Lásd jellemzően, Η. Landau, Die Entwicklung des Warenhandels in Österreich, Wien/Leipzig, 1906, 69-70. old.; M. v. Herzfeld, „Zur Orienthandelspolitik Österreichs unter Maria Theresia in der Zeit von 17'40-1771", Archív für österreichische Geschichte 108 (1919), 215-343. old.; F. Tremel, „Die Griechenkolonie in Wien im Zeitalter Maria Theresias. Ein Beitrag zur Geschichte der österreichisch-türkischen Handelsbeziehungen", Vierteljahresschriit für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 51 (1964), 108-115. old. is Ö. Füves, „Characteristics of the Greeks in Hungary (1550-1850)", in: J. Fossey (szerk,), Proceedings ofthe First International Congress on the Hellenic Diaspora from Antiquity to Modern Times, Amsterdam 1991, II. kötet, 146. old. Hasonló álláspont: Scháfer L, A görögök vezető szerepe Magyarországon a korai kapitalizmus kialakulásában, Budapest, 1930. 19 Ács Z., „Les Marchands grecs en Hongrie aux 17 e-18 e siécles", Études Historiques Hongroises, II, kötet, Ethnicity and Society in Hungary, Budapest, 1990, 44. old.
