Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

AMELIE LANIER: Az osztrák kereskedelempolitika és a görögök

rupeió bonyolult játékszabályai éppúgy ide tartoznak, mint a pestisjárványok vagy a hosszabb lejáratú váltók, az osztrák kereskedők kényelmeskedése éppúgy, mint a francia, holland és angol termékek konkurrenciája, különös tekintettel az osztrák gyártmányok silány minőségére. Es hát a török alattvalók...! (A kétszáz éve velük szemben fölsorolt panaszlisták nagyon emlékeztetnek a nálunk, Ausztriában, manapság a külföldi bevándorlókról alkotott véleményekre. A polgári gondolkodás - s legfőként hatósági változata -, úgy látszik, évszázadokon keresztül változatlanságról tanúskodik.) Semmilyen szabályt, törvényt nem tartanak be. Eveken keresztül engedély nélkül kereskednek, s hozzá milyen sikerrel...! Okirat-hamisítástól sem riadnak vissza. Szállítóként mutatkoznak be, közben kereskednek aktívan... vagy éppen megfordítva. A vámhivatalok és az útleveleket kiállító hatóságok kétségbe vannak esve, ha ezek eléjük kerülnek, mert nem tudják, az előttük álló ember osztrák vagy török alattvaló-e. Mintha „zarándokok" lennének: sok árut hoznak be, nagy nyereséggel kereskednek, aztán ezt a tömérdek vagyont magukkal viszik a Balkánra. (Furcsa felfogás ez a zarándokokról, méghozzá a katolikus Ausztriában!) Nagyon takarékosak, családi kapcsolataikat-kötődéseiket szemérmetlenül kihasználják, hogy jobb üzleti feltételeket kapjanak. A kereskedelmi hiteléletet teljesen elrontják. I la valamilyen szemérmetlen csalásukra fény derül, a lebukás elől haza menekülnek és nincs mód kézre keríteni őket. Egy elkülönített külvárosba kellene toloncolni valamennyiüket - véli az egyik szerző -, akkor könnyebb lenne szoros ellenőrzés alatt tartani őket. Am rögtön akad egy másik, aki elveti ezt az ötletet, mondván: akkor csak még jobban össze fognak tartani. Miközben a Bíróság és a Bankigazgatás szakvéleményei nagyjából ilyenfajta panaszokból állnak, a Gyárfelügyelet jelentése ennél valóságosabb problémákat is megnevez: Ausztria még a belföldi keresletet sem tudja mind a mai napig rendesen kielégíteni, ugyan mit is exportálhatna a Balkánra? Ausztria kereskedelmi mérlegének passzívuma 5 millió forint az Oszmán Birodalommal szemben, de más országokkal való kapcsolatában sem tud pozitív mérleget fölmutatni. Az osztrák termékek minősége gyatra, ennél is nagyobb problémát jelent azonban az, hogy nagyon kevés van mindenből. Csak akkor álmodhatunk export-sikerekről, ha többet termelünk! Az alsó-ausztriai kormány elemzése a mezőgazdasági termelésre hívja fel a figyelmet, mintegy kipellengérezve ezzel az eddig folytatott gazdaság-