Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

AMELIE LANIER: Az osztrák kereskedelempolitika és a görögök

létén a rörök alattvalók védelmére, semmilyen cikkely nem törekszik valamiféle kölcsönösség tételezésére: kizárólag a Monarchia polgárait hivatottak kiszolgálni és védeni. Ilyen kikötések mellett - gondolták az osztrák honatyák - minden feltétel adva volt ahhoz, hogy a kereskedelmi viszonyok hamarosan Ausztriának kedvezzenek majd. A török háborúk egyik következményeként azt remélték, hogy át\-eszik Velence szerepét a levantei kereskedelemben. A tengeren viszont elejétől fogva nem tudták ezt a szerepet betölteni: Ausztria kikötői rossz fekvésűek voltak, a nagy kereskedelmi hatalmakkal szemben hamar háttérbe szorultak. (A tőzsdedeputáció 180l-es véleménye szerint, például, csak nagy engedmények árán sikerült Triesztet egyáltalában fönntartani kereskedelmi kikötőként, mivel a szállítás oda jóval többe kerül, „mint a Földközi- és az Északi-tenger más, versengő kikötői bármelyikébe". Ezért legalább a szárazföldi szállítás vonatkozásában szerették volna elérni, hogy a levantei kereskedelem Ausztrián keresztül bonyolít tassék. Ez a számítás azonban csak részben vált be. Folyt ugyan kereskedelmi tevékenység a két ország között, és sikerült is a szárazföldi tranzitot osztrák területen belülre szorítani. De Ausztria kereskedelmi mérlege több mint egy évszázadon keresztül negatívnak bizonyult az Oszmán Birodalommal szemben. Ez nagy elégedetlenséget szült, az ok-kutatás hivatalos tanulmányok sokaságának lett tárgya. Szögezzük le: e negatív mérleg a török kereskedők tevékenységének számlájára írható. Az Oszmán Birodalom kereskedői A napóleoni háborúk idején a levantei kereskedelem problémái különböző okokból ismét napirendre kerültek. A Bankái-Adminhtration (Bankigazgatás), a Cambio-Mercantil-Gerichi (Kereskedelmi Bíróság), a Fabiiks-lnspektion (Gyárfelügyelet), továbbá Alsó-Ausztria tartományi kormánya is azt a feladatot kapták, hogy próbálják meg kideríteni, hogyan lehetne „az Ausztria számára olyan fontos levantei kereskedelmet a török alattvalók kezéből kicsikarni és az osztrákok felé fordítani". A négy intézmény válasza egyértelmű volt. Egymástól függetlenül mind ugyanazt mondták: sehogy. A válaszok először is különféle okokra hivatkoznak, amiért az osztrák kereskedők nem tudnak gyökeret verni az Oszmán Birodalomban: a kor-