Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

KÖVÉR GYÖRGY: Rothschild - Sina - Wodianer

vethetjük össze, ami 8 124 753 frt-ra rúgott (ez azonban nem tartalmazta a tőkekamat-számlát, az ingatlanjavak számláját és az ún. különszámlát). Az összehasonlítás minden nehézsége ellenérc (végrendelet és hagyatéki leltár, magánvagyon és cégvagyon, privát számla és mérlegfőösszeg) megállapíthatjuk, hogy a bécsi Rothschildok igazi előnyét Sinával és Wodianerrel szemben nem egyszerűen a helyben (értsd: a Monarchiában) birtokolt javak nagyságrendi különbsége, hanem azon túl, a nemzetközi erőtérben meghúzódó összcsaládi vagyonkoncentráció jelentette. A családi tőke súlypontja ekkoriban a párizsi házra összpontosult, mégis furcsán venné ki magát, ha azt mondanánk, hogy a Rothschildok tőkéje zömmel „francia tőke" volt. Mellesleg a hetvenes évek fent tárgyalt magyar üzleteiben a francia ház egyáltalán nem is vett részt, a párizsi „Rothschild testvérek" cég csak a 6 százalékos aranyjáradéknál, a hetvenes évek második felében bukkant fel. A Rothschildok tőkéje nemzetközi volt és maradt, ami még félszáz éven keresztül lehetővé tette a RothschildGredit-Anstalt-Disconto Gcsellschaft konzorcium számára, hogy Bécsből mint támaszpontból kiindulva majorizálja a magyar államkölcsönüzletet. Ezt a konzorciumot instatu nascendi szemlélve megerősítve látjuk kiinduló kérdésünkre adott előzetes válaszunkat a tőke nacionáléjával kapcsolatban: a nevezett konzorcium azért kapta idézőjelben az ún. „magyar" jelzőt, mert a magyar állam tőkehiányát volt hivatva pótolni. Az adósság kötvényeinek (utalványainak) elhelyezéséről, forgalmazásáról, szelvénybeváltásáról, konverziójáról viszont a nemzetközi tőkepiaci centrumokban a konzorciumi ragok maguk és együttesen gondoskodtak. 22 Rothschild Archive, London (RAL) 637 - 1 - 15 (1874, július 28.).