Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

KERÉNYI B. ESZTER: A magyar kultúra görög mecénása

töltötte, valamint az, hogy Józsa Zsigmond személyében magyar nevelője is volt. Ο volt az, aki a magyar nyelv mellett „vele a magyarországi intézményeket, szokásokat és érdemeket megismertette"

2

. Magyar nevelőjéhez annak haláláig mély, bensőséges kapcsolat fűzte. Ugyanakkor barátság fűzte Eötvös Józsefhez és Deák Ferenchez, akitől (a hagyomány szerint) édesapja temetésén sírva kérte, hogy „legyen vezére s tanácsadója a magyar hazafiság pályáján, mert ő inkább akar lenni magyar nagybirtokos és hazafi, mint üzletember és világpolgár" . Báró Sina Simon, édesapjához hasonlóan jó kapcsolatban volt gróf Széchenyi Istvánnal. Λ Sina bankház volt a gróf magánvagyonának kezelője. Sina Görgy az első volt, aki támogatta a Lánchíd megépítését. Ha ő nem áll akkor Széchenyi István mellé, akkor a vállalkozásban résztvevő többi bankár meggyőzése is nehézkesebb lett volna. Sina Simon apjához hasonlóan segített Széchenyi elképzeléseinek végrehajtásában: a korszakban megalakuló és virágzásnak induló közintézmények egyik legnagyobb mecénása lett. Λ báró első titkára is a gróf egyik legkiemelkedőbb munkatársa, Tasner Antal volt, aki egyébként a Lánchíd-társaság titkáraként is tevékenykedett. Báró Sina Simon 1856-ban, atyja, György halálakor a Habsburg birodalom egyik leggazdagabb főura lett. Öröksége mintegy 80 milliónyi forint vagyont jelentett, a 29 családi uradalom földje 241 ezer hold volt.

4 Ennek alapján érthető, hogy miért nem vonzották annyira az üzleti életben rejlő lehetőségek. A kortárs Tóth Lőrinc szavaival élve: „az atyjától öröklött milliókat nem szaporította, nem hordott vizet a tengerbe". Számára a pénz csak eszköz volt, ennek segítségével tudott főúrhoz méltón élni és jót cselekedni. Gyorsan és bőkezűen adott támogatást, ha a bajok pillanatnyi orvoslására volt szükség, például árvíz- vagy tűzkárok esetén, esetleg gyárak bezárásakor. De átlátta, hogy a magyar kultúra és gazdaság fejlesztése terén a hazai intézmények gyámolításával lehet hosszabb távú eredményeket elérni. Ezért szívesen segített például minden hazai gazdasági kezdeményezést. Az 1857-ben megalakult Magyar Gazdasági Egyesületnek induláskor tízezer forintot adott.

6 Mikor 1853-ban Entz Ferenc, a korszak legnevesebb szőlésze és kertésze megnyitotta gyakorlati kertészeti iskoláját, saját költ2 Tóth Lőrincz: Emlékbeszéd hodosi és kizdiai báró Sina Simon lelett. In: Értekezések a társadalmi tudományok kőiéből, MTA 4. kötet, Budapest, 1876,11. old. 3 Tóth, i.m, 16. old. 4 Tóth, i.m. 1. old.; Vereby Soma: Magyar mágnások életrajzi és arcképcsarnoka, Pest, 1862, 14. old. s Tóth, i.m. 28. old. 6 Hölgyfutár, 1857. november 6. 1107. old.