Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)
BÁCSKAI VERA: A görök kereskedők szerepe a főváros polgárosodásában
A görög kereskedők szerepe a főváros polgárosodásában BÁCSKAI VERA Μ pesti görög kereskedők nyelvi-népi összetétele korántsem volt homogén: görögök mellett szerbek (ők voltak többségben), valamint makedo-románok és albánok alkották a csoportot. Egységüket a közös görögkeleti vallás és a 18. század végéig egységes egyházszervezet biztosította. A népi, nyelvi elkülönülés Pesten az 1780-as években egyházszervezeti elkülönüléshez is vezetett: a régi, alapjaiban még török-kori, a Belváros szélén álló templom a szerbeké maradt, a Duna-parton pedig az 1790-es években felépült az új templom, amelyben a görögök és a makedo-románok (vlachok) felváltva tartottak istentiszteletet, mindegyikük saját papjával. Az utóbbi egyházközségben a görögöké volt a vezető szerep. Ez az egyházi szervezet egyúttal a pesti görögök kommunitása is volt, mely nemcsak a vallásgyakorlást, hanem a pesti görög nemzet rendjének fenntartását is feladatának tartotta. Nem meglepő tehát, hogy a vallás maradt identitásuk meghatározó eleme. Jellemző, hogy végtendcleteikben kikötötték, hogy az örökösök csak akkor juthatnak a hagyaték őket megillető részéhez, ha - bármely nemzet lánya/fia legyen is - az, akivel házasságot kötnek, feltétlenül görögkeleti vallású. Többségük Macedóniából származott, és szinte kivétel nélkül kereskedelemmel, kis- és nagykereskedelemmel foglalkoztak. Hivatalos, hatósági elnevezésük török alattvaló volt, a köznyelv azonban egyszerűen görögöknek titulálta őket. Ha kezdetben ez vallásukra utalt is, a görög név egyre inkább kereskedőt jelölt, azzal egyenértékű vált. Jellemző, hogy kisebb
