Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

MARIA CHRISTINA CHATZIIOANNOU: Birodalmak, migrációk és vállalkozói tevékenység

penséggel rá is kényszerült), hogy másféle üzleti és gazdasági tevékenység után nézzen. Ilyen volt például a köztisztviselőség és az ingatlanügyletek. A kereskedelem szervezeti átalakulása, amely a Habsburg fennhatóságú területek mindegyikén lezajlott, a 19. század közepét követően vált nyilvánvalóvá. Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi kapcsolatban állt immár a görög állammal, és a görögök markáns nemzeti identitás birtokába jutottak. A piaci és a vándorkereskedelem, valamint a kirakodóvásárok (Pest, Debrecen) visszaszorulása, továbbá a kiskereskedelem fejlődése a nagyvárosokban a vegyes- és szaküzlethálózatok kiépítése révén, fokozatosan megváltoztatta mind a bel-, mind a külkereskedelem struktútáját Magyarországon. A 19. század végén Görögország budapesti konzulja a kozanibeli Pavlos 23 Charisis. Λ magyarországi görög kolónusok maradékainak beolvadása immár nyilvánvalóvá vált, s alighanem ő maga is indítványozta a görög kormánynál egy olyan intézet felállítását, amely a Magyarországról származó görög hagyatékok kezelésével foglalkoznék.

24 A görög közösségeket, valamint az első ortodox bevándorlók vagyonát a szerbek is köverelésük tárgyává tették. A 19. század utolsó évtizedeiben és a 20. század elején a történelmi tét a magyar területeken történt görög letelepülések múltjának kisajátítása, valamint a hagyatékok gazdasági kezelése volt.

26 A görögök beolvadása a 19. század végi magyar társadalomba egy magyar politikus, Teleki Pál miniszterelnök (1879-1941) ^ nemrégiben ismertté vált élettörténetében is jól érzékelhető. Anyja egy kozanibeli kereskedő, Konstantinos Mouratis lánya volt, egy olyan család tagja, amely az OsztrákMagyar Monarchia felbomlása után, a második nemzedék megjelenésével és a vegyes házassággal nemzetközi identitás birtokába jutott - a 18. században gyökerező nemzeti-vallási rovására. 22 T. Csató, The Structural Change ofthe Internál Trade In East-Central Europe in the 19 and 20

,h century. 23 Ν. Δελιαλή, Αναμνηστική εικονογραφημένη έκδοσις Παύλου Χαρίση μετά ιστορικών σημειώσεων περί των εν Ουγγαρία και Αυστρία ελληνικών κοινοτήτων, τ. 1, Κοζάνη 1935. 24 II. Λιούφης, Ιστορία της Κοζάνης, Αθήνα 1924, 334. old. 25 Ελευθερία Νικολαϊδου, ,,υμβολή στην ιστορία τεσσάρων ελληνικών κοινοτήτων", 345. old. 26 Időben korábbi Εν. Zappas esete Romániában, amely hasonló példát képez hagyaték ügyében, mint amilyen P. Charisisé volt Magyarországon. 27 Ablonczy B., „Egy szépreményű fiatalember. Származás, család, ifjúkor." fíubicon, 2 (2004), 9-10. old. Köszönöm V. Karajannisnak ezt a bibliográfiai utalást.