Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)
MARIA CHRISTINA CHATZIIOANNOU: Birodalmak, migrációk és vállalkozói tevékenység
1708-ban, a pozsareváci békénél tíz évvel korábban, nyolc kozani eredetű kereskedőtársaság már megalapítja a kecskeméti kompániát. 14 Füves Ödön megfigyelt egyfajta láncszerű bevándorlást, miszerint azonos származású kereskedők ugyanabban a magyar városban telepedtek le. Ugyanő kimutatta a kozanibeliek jelenlétét Hódmezővásárhelyen és Szentesen. (E két város még Kecskemét és Budapest előtt található, azoktól délre. 15 ) A kozanibeli kereskedők tehát, sőt a joanninaiak is, már a 18. század közepe előtt vezető szerepet játszottak a zimonyi és a brassói kompániákban. 16 Sp. Lampros egyes füzeteiben már 1770 és 1777 közönre datálva is említés esik kozanibeli kereskedőkről Budán, akik szláv neveket viseltek, valamint magyar és ottomán alattvalóknak számítottak. 17 Ugyanebben az időszakban kozanibeliek más makedóniaiakkal együtt részt vesznek Tokaj 18 és Kecskemét tranzitkereskedelmében. A kozanibeliek vándorlásának első ismert példái közé tartozik a kozaniak kereskedelmi jellegű együttműködése a sziatisztaiakkal. Ez Belgrádban 19 mutatható ki a 18. század kezdetén, s egyben részét képezi egy csekély számú, kereskedelmi bevándorlási tömbnek, amely szerb területekre, nevezetesen a Belgrádtól 20 délre húzódó térségre irányult. Történész elődeink, akik az észak-balkáni és a közép-európai görög bevándorlással foglalkoztak - Apostolos Vakalopoulos, Füves Ödön, hogy 14 Γ. Λάιος, I! Σιάτιστα και οι εμπορικοί οίκοι Χατζημιχαήλ και Μανούση (17" ς-19" ς αι.), Θεσσαλονίκη, 1982, 45, old. 15 Ö Füves, Όι Έλληνες της Ουγγαρίας, 14. 16 Olga Cicanci, Companile grecesti din Transilvania si comersiul european in anii 1636-1746, Bukarest, 1981,101, old. A. Karathanassis, L'Hellénisme en Transylvanie. L'activíté culturelle, nationale el religieuse des compagnies commerciales helléniques de Sibiu el de Brasov aux XVlli e-XIX e siécles, Thessaloniki, 1989, Institute tor Balkan studies 205, 41-42. old. 17 Κ. I. Δ., ,,Έρευναι εν ταις βιβλιοθήκαις και αρχείοις Ρώμης, Βενετίας, Βουδαπέστης και Βιέννης», Νέος Ελληνισμός, 17/4 (1923), 369-370. old. 18 Σπ. Λάμπρος, ,,Σελίδες εκ της ιστορίας του εν Ουγγαρία και Αυστρία Μακεδόνικου Ελληνισμού", Ν. Ελληνομνήμων, 8/ 3 (1911), 257-300. old. Magyarországon és Ausztriában élő kozanibeliek neveihez lásd még: Στρ. Ηλιαδέλης, „El συμβολή των αποδημούν Κοζανιτών στην οικονομική και πολιτιστική ανάπτυξη της Μεσευρώπης κατά την Τουρκοκρατία", Ελιμειακά, 28 (1992), 3-33. old. 19 Κ. Δ. Μέρτζιος, ,,Οι εν Βενετία Μακεδόνες και η εν γένει δράσις τους", In: Μνημεία Μακεδόνικης ιστορίας, Θεσσαλονίκη, 1947, 262-263. old. 20 Ezeket a betelepüléseket az 1739-es belgrádi egyezmény is szabályozta. I. Παπανδριανός, ,,Κοζανίτες απόδημοι στις Νοτιοσλαβικές χώρες (18 ος-20 ος αι.)", Ελιμειακά, 34 (1995), 49. old,