Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

VISSZAEMLÉKEZÉSEK - SZTÁRAY IRMA: Erzsébet királyné kíséretében

SZTÁRAY IRMA Erzsébet királyné kíséretében Részletek Jó Isten! hogy a reá következő öt pere nem tudott kiesni a Te időd folyásából! A tó partján haladtunk előre, az én talpam alatt égett a föld. Éppen a Braunschweigi herceg szobra előtt haladtunk midőn a Királyné, vidáman, mint a gondtalan gyermek, ki nem állhatja meg szó nélkül, ha valami a szemébe ötlik, rá mutat két fára: „Nézze Irma, virítanak a gesztenyefák. Schönbrunnban is vannak ilyen kétszer vitágzók s a Király azt írja, hogy azok is virágban vannak". „Felség a hajó jelez", szóltam s önkénytelcn olvastam utána a csöngetéste következő tompa k ondításokat.. .egy.. .kettő... E pillanatban jóval előttünk meglátok egy embert, ki mintha kergetőznék, egy útszéli fa mögül kiugrik és a legközelebbi másikhoz rohan; innen átcsap a tó melletti vasrácshoz, majd újra egy fához s ekként közeledik. Mát még ez is tartóztat! gondoltam, önkénytelen követve őt tekintetemmel, mikor ez újból a vasrácsot éri s onnan elugorva, rézsut felénk iramlik. Önkénytelen tettem egy lépést előre s így fedtem előtte a Királynét, de ez most úgy tesz, mint ki nagyot botlik, előre lódul ás ugyanekkor öklével a Királynéhoz súlyt. Mintha villám sújtotta volna, hangtalanul hanyatlott hátra a Királyné; és én lelkemet vesztve, egyetlen kétségbeesett kiáltással hajoltam fölébe. Isten Atyám! ha egykor szined előtt állok, számolván a lelkemmel, Te megemlékezel e tettenetes pillanatról! A halál minden kínja átlovaglott rajtam s bénult ajkaim helyett, lesulytott lelkem riadozva kiáltott megváltó Fiadhoz könyörületért. És ekkor azt hitem, az ég nyílik meg nekem. A Királyné fölemelte szemeit, szétnézett, tekintetéből látszott, hogy tiszta öntudatánál van s aztán támogatásommal lassan fölemelkedett a földtől. Egy koesisembet volt ebben segítségemre, áldja meg érte az Isten!