Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

VISSZAEMLÉKEZÉSEK - FALK MIKSA: Erzsébet királynéról

Egy alkalommal Batthyányi Lajos kivégzéséről volt szó. Ő felsége a legnagyobb figyelemmel hallgatta az erre vonatkozó részleteket és azután azt kérdé az illetőtől, a ki azokat elbeszélte: „Hát ön akkor Pesten volt?" „Nem," vala a válasz. „Hát honnan tudja ezeket a részleteket?" „Benne vannak azok egy történelmi munkában, mely azonban el van tiltva." „Megvan önnek ez a könyv?" Az illető kissé habozott. „Habozásából látom, hogy megvan. Kérem legyen szíves ezt a könyvet nekem elhozni." „De felséges aszonyom. —" „Nos mit? Hát a mit minden embet tud és olvas, azt csak nekem ne volna szabad tudnom és olvasnom?" Másnap a Horváth Mihály-féle „függetlenségi harcz" ő felsége kezében volt és a magas asszony azonnal a legmélyebb megindulással olvasta végig azon részt, mely Batthányi haláláról szól. Azután megnézte a könyvnek a czímlapját: „Ki az a Horváth Mihály?" kérdé, és midőn erre a kívánt választ megnyerte volt azon hozzáadással, hogy Horváth Mihály számkivetésben él és bár bizonyosan szívesen térne haza, de múltjával és állásával meg nem fér megkegyelmeztetésért esedezni -, a felséges asszony nem szólt semmit, hanem a könyvet az asztala fiókjába zárta. Erre hetek multak el és a dolog feledésbe ment. Egyszerre csak azt itták a lapok, hogy Horváth Mihálynak a császár és király ő felsége megkegyelmezett. Es midőn az ősz történetíró, hazajöttekor, Bécsben megállott, a lapok ismét azt itták: hogy Horváth Mihály Erzsébet királynéhoz lett híva és egy óránál tovább maradt a felséges asszonynál. Volt-e valami összeköttetés amaz olvasmány és Horváth Mihály amnestiáltatása közt? nem tudom. 29 Uo.: 29. old.