Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

JOGSZABÁLYOK ÉS SZABÁLYZATOK

Neveljük Erzsébet Királyné emlékében a tanuló ifjúságot. Nem szabad az 0 dicső emlékezetének meghalványulnia a jövő nemzedékek lelkében sem. Évről-évre szenteljük az 0 dicső és áldott emlékezetének az () védszentje: Erzsébetnek napját, november tizenkilencedikét. - S míg a gyász e szomorú esztendejében már megtartottuk gyász-ünnepeinket - ezentúl évről-évre, Erzsébet napján méltó gyászünnepélylyel újítsuk fel a mi elvérzett Pátronánknak, Erzsébet királyasszonynak emlékezetét; forduljon a maga hite szerint Istennek oltárához, Teremtője kegyelméhez az egész magyar tanuló ifjúság, s a tiszta gyermeklelkek és fellángoló ifjúi szivek imádságában jusson az Úr elé a jövő nemzedékek hálája és szeretete Erzsébet Királyné iránt, a Ki szeretetének áldásával halmozott el bennünket, a kinek utolsó imájába is bele van foglalva nemzetünk boldogsága. S az istenházából az erkölcs, a törvénytisztelet, a tudás és a hazaszeretet másik templomába, az iskolába gyűljön a fiatalság, a mely előtt igazgatói, vagy tanári szó hangoztassa lelkesülten Erzsébet királyné áldott emlékezetét, a nemzet anyjáét, a kinek szivét már halála előtt a fájdalom hét tőrdöfése járta át, a kinek szent élete és vértanúhalála örök emlékezetül álljon fiaink és leányaink előtt! Agyász-emlékünnepély pedig záruljon a mi nemzeti imádságunkkal, a Kölcsey »Hymnusaval«, a melynek szép szavaival kérjünk áldást a Magyarok Istenétől a mi nemzetünkre és a trónra, melynek O soha el nem halványuló fényes csillaga volt. Magyarország tanárainak ajkaira, s onnét a tanuló ifjúság mélyébe tegyük le Erzsébet Királyné dicső emlékezetét, s haló porában is áldjuk azt az átvert szivet, a mely annyira szeretett bennünket, hog)' még holta után sem áldhatjuk és szerethetjük eléggé, s melylyel a mi dicső, jó Királyunk vigasztalása, öröme szállt sírba mindenkinek, de legkivált a mi gyászoló nemzetünknek örök fájdalmára. Kérjük a népek és nemzetek Istenét, hogy áldja meg, vigasztalja meg Felséges Atyánkat, a Királyt, s áldjuk meg az O drága hitvesének szent hamvait, mondván: Áldott legyen dicsőült királynénk: Erzsébet Felséges asszonyunk emlékezete! Budapesten, 1898. évi október hó 4-én. II. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministet a fenti szám és kelet alatt kiadott körrendeletét valamennyi egyházi főhatósággal az alábbi leirattal közölte: