Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

VERSEK - RADÓ ANTAL: Éji látogatás

RADÓ ANTAL Éji látogatás Leszállt az éj, a nesz kihal, Oszolt a gyászoló sereg. Magában áll a ravatal, Min egy királyné szendereg. Virág takar minden zugot, Köröskörül száz gyettyfény, Illatba', fénybe', nyugszik ott A gyászteremnek közepén. De árnyék száll az éjen át A pesti temető felül: Deák elhagyta sirhonát S a bécsi burg felé repül. Látatlanul és zajtalan Mozgatja légi szárnyait, Az őrök seregén átsuhan S a fekete szobába nyit. Megyén a ravatal felé S ott csöndesen letérdepel, Hosszan tekint maga elé És szellem-ajkán ima kel: „Ki hült poromnál bajdanán Térdelve sirtál, fényalak, Reám került a sor, reám, Hogy téged megsirassalak! Nagyasszonyunk, te jó, te szent, Ki ugy szeretted a magyart, Ime hű szolgád megjelent, Megáldani e ravatalt.