Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

ANEKDOTÁK

Nem is bántotta senki. Még a Iába nyomát is megcsókolták; áldották, dicsőítették és mindennapi imáikba foglalták hű magyarjai.

94 Báli botrány A felirati bizottság már megalakult s működését meg is kezdé, mikor ő felségeik január 29-én

95 Budapestre jöttek. Épen uti bál volt az Európa nagy termében. A császárné kíséretéből többen óhajtotak volna ott megjelenni s a császárné főudvarmestere ezt közié a tendezőséggel. A rendezőség néhány tagja azonban kijelenté, hogy udvari emberekkel és katonatisztekkel ők együtt nem mulatnak s igazi honleányok nem tánczolnak. Megjegyzendő, hogy az Almássy összeesküvés áldozatai akkor még a börtönt szenvedték. No hiszen, lett étre az udvarnál rettenetes riadalom. Az udvari személyzet nem akart kevesebbet, mint hogy fölségek rögtön pakoljanak s menjenek Bécsbe, a magyar rebelliseket pedig vasra kell verni. Midőn a császárné megtudta e báli botrányt, mint a bécsi lapok nevezték, kezét tördelve így kiáltott fel: „Mein Gott, was werden die Herren Erzherzoge dazu sagen?" (Istenem, mit mondanak majd ehhez a főherczegek.) A királyné és Klapka Az általános amnesztia után Kossuth Lajoson kívül a szabadsághareznak majd minden szereplője hazatért. Hazajött Klapka György tábornok is, Komárom bős védője. Erzsébet királyasszony, mióta elolvasta Horváth Mihály történeti művét, különös érdeklődést táplált a komáromi hős iránt. Midőn a felséges asszony megtudta, hogy a tábornok is visszatért hazájába, magához rendelte. A Hofansage, amelylyel Klapkát felrendelték a várpalotába, csak így volt czimezve: Klapka György urnák. Klapka elment a várkastélyba és jelentkezett. Azt mondták neki, hogy a királyné a várkertben sétál s azt kívánja, hogy Klapka ott mutassa be magát neki. 94 Böngérfi János: A mi Királynénk. A magyar népnek és ifjúságnak. Bp., Nagel Ottó, 1899. 34. old. 95 1866. 96 Eötvös Károly: Emlékezések. Bp., Révai, (negyedik kiadás). 314-315. old.