Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)
MEGEMLÉKEZÉSI SZERTARTÁSOK - SZARVAS GÁBORNÉ Erzsébet királynéról
SZARVAS GÁBORNÉ Erzsébet királynéról Részletek 58 [...] Erzsébet királynénk lelki életének a megfigyelése is távezet minket ilyen főmotivumra, s ez a lelki nemesség. Minden szava, minden tette, melyet a fukar hagyomány és krónika róla megőrzött, annak a magas, tiszta légkörnek a nyomait viseli magán, a hova köznapi lelkek nem tudnak fölemelkedni. Nemességet osztani királyi jog; de a mi felséges asszonyunk lelki nemességének tündöklő példájával nemesítette alattvalóit. Ilyen fölötte nemes vonása az elköltözöttnek, mint igyekezett jóságával kitölteni azt a nagy tért, mely az ő fényben uszó helyzete és alattvalói közt elhúzódott, mintha mondaná: „A sors fölétek helyezett, de ne fájjon nektek ez a távolság; ime, leszállok hozzátok, hogy közelebb léphessünk egymáshoz. Fölkereslek benneteket s veletek étzek a nyomorúság tanyáján, a kórházakban; az általános emberi szeretet megnyilatkozásaiban, az egyesületekben; büszkeségiekben, mikor a művelt világnak bemutatjátok haladástokat." S ugyané nemes kiegyenlítés vágyát észlelhetjük akkor is, mikor a nép egyszerű fiával áll szemben, az egyszerű kertésszel például, a ki őt a budai hegyekben kalauzolta s kit biztatott, hogy csak tegye föl kalapját, ne álljon előtte hajadon fővel. S mikor meredekebb helyre érnek, a királyné nem fél a munkás durva tenyerétől, hanem kéri, nyújtsa oda kezét és segítse át az akadályon. Egyik tanítója beszéli, mily nagy félelemmel várta első találkozását királyi tanítványával s mint tűnt el ez érzés mintegy varázsütésre, a mint a leírhatatlan jóságot látta, mely a királyné arczárói feléje sugárzott. Hiszen más fejedelmi nők is elegyednek alattvalóik közé; de a mi királyasszonyuk oly lelki finomságot vitt ily találkozásokba, hogy inkább egy jóságos tündét megjelenésének benyomását éreztette, mint az ország leereszkedő úrnőjét. Egész életen át szakadatlan lánczolatban gyakorolta a jóságot azzal a finom, előkelő női ösztönnel, melyet hatodik érzéknek neveznek, mely szin58 Elhangzott az Erzsébet Nőiskola 1902. évi Erzsébet-emlékünnepén.
