Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Templomok

templomban hangsúlyos szerepet Árpádházi Szent Erzsébet a királyné védőszentjeként. A főszentély alatti kriptába vezető bejárat szoborfülkéiben helyezték el Makula Ferenc Szent Erzsébetet és Assisi Szent Ferencet ábrázoló szobrait,

535 de a déli mellékhajó üvegablakainak egyike szintén Szent Erzsébetet ábrázolja, alatta Erzsébet királyné címerével, Lötz Károly és Székely Bertalan közös alkotásával.

036 A karzat keleti részén, a sekrestye felett a máltai lovagok oratóriumának keleti falán örökítette meg Lötz Károly Ferenc Józsefet és Erzsébetet koronázásukkor, Mária előtt térdepelve az esztergomi érsek és a veszprémi püspök között.

j37 A templom már Erzsébet életében fontos szerephez jutott kultuszában: koronázó helyként különleges szerepe volt emlékhelyei között: „Fogadd el e templomban, legmélyebb hódolatunkat, legőszintébb szeretetünket irányunkban mindig tanúsított jóságodért, szeretetedérti Aldólag emlékezünk, hogy midőn nemeztünk anyja lettél éeles anyai nyelvünkön szóltál hozzánk; ále ló la g emlékezünk, hogy azt az arany fonalat is anyai gyöngééi kezed sző/te, mely hőn szeretett királyunkat ei nemzeltel elválaszt'hatatlanul összekötötte." A templom jelentőségét a királyné emlékezethelyei között ereklyegyűjteménye és ezzel összefüggésben a megemlékezési szertartásokban betöltött kiemelt szerepe biztosította. A Mátyás-templom Erzsébethez kötődő gyűjteményét maga a királyné alapozta meg 1890 márciusában tett adományával. Ekkor került a templom tulajdonába a királyné esküvői ruhájából Habsburg családi hagyományként

539 kialakított miseruhaegyüttes, továbbá esküvői koszorúja és egy másik miseruha is. Ez valószínűsíthetőleg azonos lehet azzal a darabbal, melyet a hagyomány szerint az ő hímzése díszített.

540 „E becses ereklyetárgyakat" a loretói kápolnában állították ki.

541 Nemes Antal apátplébános a királyné ezen cselekedetében természetesen a magyarok iránt érzett végtelen vonzalmát vélte felfedezni: „Jellemző, hogy Erzsébet királyné e koszorút és a menyasszonyi ruháját nem Bécsben helyeztette el, hanem Magyarországba küldötte és a budavári Nagyboldogasszonyról elnevezett templomnak adta örök emlékül, j../ IIa e koszorú beszélni tue Ina, elmondaná ékesen a szeretetei és odaadást, a melylyel Erzsébet királyné a magyar nemzet iránt viseltetett, ele kifejezésre jut maga az adományozás ténye által is, midőn legdrágább cm lé Irt 535 Entz Géza: A Mátyás-templom és a Halászbástya. Bp., Képzőművészeti, 1986. 42. old. 536 Uo. 46. old. 537 Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma. A nemzeti iskola formálói: a politika és tudomány. In: Tanulmányok Budapest múltjából. Bp., 1996. XXV. köt. 201. old. 538 Részlet az esztergomi hercegprímásnak a millenniumi hálaadó istentiszteleten mondott beszédéből (1896. május 3.) In: Vaszary Kolos beszédei. Sajtó alá rend.: Keményfy K. Dániel. Esztergom, Buzárovits Gusztáv, 1909. 83-84. old. 539 F. Dózsa Katalin: A világ legszebb asszonya Őfelsége Erzsébet királyné. In: Erzsébet a magyarok királynéja. (Kiállítás az Osztrák Kultúra Múzeumában), szerk.: Cennerne Wilhelmb Gizella. Eisenstadt, Böchlau, 1991.161-167. old. 540 Más források szerint a királyné a saját kezű hímzésével ellátott miseruhát a koronázás után e jeles esemény emlékére ajándékozta a templomnak. 541 Vasárnapi Újság 1890. március 23.193. old.