Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet Királyné Emlékmúzeum

dolgozószobának megfelelő helyiséget cn, „ . , ,

v • 442 gedett at a múzeum céljaira. A királyné magyarországi kultuszában a múzeumnak szánt szerep így fogalmazódott meg: „...előreláthatólag valóságos búcsújáró helye lesz a fővárosba sereglő vidékieknek is s erős élesztője, táplálója ama kegyeletes érzelmeknek, melyekkel királynénk iránt minden magyar • ,

v »443 szív viseltetik. A kiállítás hatását jól tükrözi egy elragadtatott látogató leírása is: „.. .a tárgyakat a valóságban és eez illusztrált katalógus által már ösmertem. Annát inkább elérzékenyített és főleg azon érzés és gondolat kerekedett felül, hogy: ennyi maradt azon nagy. dicső, jó és magasztos, szellemes Királyné után, aki egy egész világot meg tudott volna hódítani és, akinek mi magyarok mindent köszönhetünk! Engem persze semmi sem érdekelt annyira, mint azon szekrény a keze írásával! Es miket írt ő maga a magyarokhoz való vonzalmáról! - Ha elgondolom, hogy ez minél a jövő generációval elveszette volna értéked, ha magántulajdonban maréul akkor lát ja az ember csak át, minő éretem volt ezeket megmenteni... "

444 Az Emlékmúzeum a „nemzeti zarándokhely" szerepét tölthette be a királyné kultuszában, lévén már az első hónapban nagyon magas volt a látogatottsága: 21 600-an keresték fel, az év végéig több mint 100 ezren tekintették meg a királyné ereklyéit.

445 A kiállítás iránti kezdeti lelkesedés a következő évben jelentősen visszaesett (61 213),

446 majd 1911-től ismét növekedésnek indult a látogatószám.

44 Katalógusát a nagy érdeklődésre számítva a külföldiek körében is ma448 c • ' il j gyar, nemet, trancia cs angol nyelven adták ki. Az emlékhely egészen a második világháború végéig fogadta a látogatókat,

450 ám 1945-ben, Budapest ostroma során súlyos károkat szenvedett, így az anyag jelen442 Az Erzsébet királyné pályázat anyagának elhelyezése végig problémát jelentett. A pályaművek az állam tulajdonába kerültek, melyeket ideiglenes megőrzés végett visszaadtak a művészeknek. A Szépművészeti Múzeum, de más közgyűjtemények sem tudták befogadni az anyagot helyhiány miatt, így vitatott megoldás született: tanintézetek között osztották szét. (Ma a Magyar Nemzeti Galériában található a megmaradt anyag töredéke.) MOL K 26 5694—1910-XXXIII—392. fol. 72-78.; MOLK26 1910—XXXIII—392. (2668-1905-XXXII) fol. 205-206. 443 Múzeumi és könyvtári értesítő. 1908.1. sz. 52. old. 444 Komis Mária grófnő (Mária Valéria főhercegnő udvarhölgye) levele Ferenczy Idának [Farkas Hagyaték], Idézi: F, Dózsa Katalin: Erzsébet királyné ereklyéinek története. In: Erzsébet, a magyarok királynéja. (Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban 1992. május 18-1993. január 15.) Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 1992.27-28. old. 445 Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1908. évi állapotáról. Bp., Stephaneum, 1909.123. old. 446 Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1909. évi állapotáról Bp., Stephaneum, 1910.130. old. 447 Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1911. évi állapotáról. Bp., Stephaneum, 1912. 128-129. old. 448 1 91 1 -ben már a harmadik kiadására került sor. 449 Szalay Imre: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum. In: Múzeumi és könyvtári értesítő. 1908. 1. sz. 7-8. old. 450 A gyűjtemény Szalay Imre igazgatósága idején a háború alatt is folyamatosan bővült, azonban az ezt követő változások következtében a működési költségeket is alig tudták fedezni a rendelkezésükre álló javadalomból. A forradalmi események megkímélték a múzeumot, mely 1922-től ismét fogadta a látogatókat. Közli: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1913-1923. évi állapotáról. Bp., Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, 1926. 69-70. old.