Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Budapesti Erzsébet-emlékhelyek

összesen négy alkalommal kereste fel a vidéket.

386 Egy díszesebb kilátó emelésének javaslata már 1885-ben felmerült az életveszélyessé váló és lebontásra ítélt famesszelátó helyére. A tervek összekapcsolása Erzsébet királyné személyével 1896-ban a Magyar Turista Egyesület Budapesti Osztálya javaslatában öltött testet. Elképzelésükben egy olyan emlékmű terve bontakozott ki, mely megörökíti a királyné kirándulásainak emlékét és kilátóként is működik. A kezdeményezés Erzsébet halála után került ismét napirendre: 1898. október 27-én a fővárosi közgyűlés hozzájárulását kérték a megvalósításához. Az emlék kultikus szerepének erősítésére Mérő János a Svábhegy Egyesület nevében javaslatot tett a királyné szobrának elhelyezésére is.

387 A Glück Frigyes felhívására megindult és a kilátó megépítését szolgáló gyűjtésre 1904. áprilisában a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete 50 000 koronát ajánlott fel. Glück Frigyes és Gundel János beadványában, az egyesület határozatát ismertetve, megfogalmazta a királyné kultuszában a létesítendő építménynek szánt szerepet: „...e szent helyen, s melyet a kései utódok hálatelt kegyelete a magyar nemzet búcsújáró helyévé fog avatni s felépítetik a megdicsőült védőszentünk nevét viselő Erzsébet királyné kilátótornyot, hog' [...] bizonyítéka legyen, nemcsak a hagyományos magyar királyhűségnek, a magyar hazaszeretetnek, hanem hangos hirdetője annak az ideális kegyeletnek is mellyel ezen évezred megpróbáltatásain átment nemzet annak az angyaljóságú fejedelemasszonynak megszentelt emlékét ápolja, ki népünket igaz szeretettel fogadta nagy szivébe!" A főváros, elfogadva elképzeléseiket és erre irányuló adományukat, 180 000 koronát szavazott meg a kilátó megépítésére, továbbá döntést hoztak a torony Erzsébet királynéról való elnevezéséről is.

389 A sok bírálatot kapott terveket

390 Klutzinger ' 391 * * ' s * * Pál készítette, mivel a város vezetése és a szállodások egy monumentális emlékművet szerettek volna, míg a hivatal elképzelései egy turisták igényeinek is megfelelő, a királyné emlékére épített kilátó szándékát tükrözték. A rajzokat Schulck Frigyes elképzelései nyomán átdolgozva,

392 egy kápolna mintájára megépülő tornyot terveztek, bejáróban Erzsébet királyné mellszobrával.

393 A felmerült anyagi problémák áthidalása után az építkezés 1908. június 12-én indult meg, ám a neoromán épület átadását nehéz körülmények késleltették.

394 Az átadásra végül 1910. szeptember 8-án került sor. A 386 1 8 8 2. április 2-án, május 16-án, október 9-én és 1897. október 20-án. Récsi Ede: Erzsébet királyné hazai turista útjai. Bp., Nagy, 1905. 51, 58-59. old. 387 Majtényi György-Szatucsek István: Erzsébet-kilátó. Bp., 2001.14-18. old. 388 Fővárosi Közlöny 1904. május 10. Nr. 38 609. old. 389 BFL IV. 1403. a. 1 907. július 10. /1290. sz. 514-515. old. 390 Fővárosi Közlöny 1905. február 28. Nr. 18. 264-265. old. 391 A Mérnöki Hivatal munkatársa. 392 Fővárosi Közlöny 1909. július 2. Nr. 53. 1 174-1176. old. 393 Majtényi György-Szatucsek István: Erzsébet-kilátó. Bp„ 2001. 27-42. old. 391 Az építési munkálatokra és a berendezésre vonatkozó iratok BFL Budapest Székesfőváros Tanácsának iratai, Tanácsi Ügyosztályok Központi Irattára (továbbiakban IV. 1407.b.) VI. 2354/1907.