Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Budapesti Erzsébet-emlékhelyek

2 000 000 aranykorona gyűlt össze az Erzsé­bet-emlékalapra (ezt értékpapírokba fek­tették, részben pedig takarékpénztárban 377 • • • helyezték el), ami mutatja azt az óriási társadalmi vágyat, mely Erzsébet kitályné emlékének méltó megörökítésére töreke­dett. Az eredménytelen pályázatok 1914-ig 500 000 aranykorona költséggel jártak. 378 A legnagyobb akadályt a túlzott társadalmi elvárások jelentették, melyek hatására a pályamunkák egyikét sem találták méltó­nak a megdicsőült királyné emlékének megörökítésére. A felállítandó emlékmű kijelölt kultikus szerepét a nemzeti emlé­kezetben gróf Csáki Albinné ily módon fo­galmazta meg: „...unokáink késő unokái is za­rándokolni jognak még feléje, és ha újabb vészfel hők tornyosulnak majd hazánk egén[..J akkor reményt, hitet, erőt fogmosolyogni hű nem­zeléf/ek lelkébe..." A terv megvalósulására 1932-ig kellett várni. Budapesten a nagy emlékmű elkészülté­ig több Erzsébet-emléket is felavattak, me­lyek közül kettő a budai hegyekben tett ki­rándulásai emlékét idézte. Glück Frigyes saját költségén állítatta fel 1906-ban a Já­nos-hegyi úti erdő egy tisztásán Stróbl Ala­jos Erzsébet királynét ábrázoló „típus" mellszobrát, melyen a királynét a koroná­zás idejéből, szépségének teljében, magyar királynéi díszben örökítette meg. 0 volt továbbá az egyik fő támogatója az Erzsébet nevével összekapcsolt, a János-hegyen emelendő új kilátótorony tervének is. Bu­dapesten nemzetközi mintára felvetődött egy díszes kőkilátó építésének igénye, amely az Erzsébet iránt megnyilvánuló tiszteleten túl, a könnyebb megvalósulás reményében, összefonódott emlékművé­nek tervével, mely a királyné e helyen tett kirándulásai kapcsán szinte magától adó­dott. Erzsébet először lc882-ben kereste fel a János-hegyet, s a hagyomány szerint a kö­vetkező szavak kíséretében gyönyörködött az elétáruló csodálatos látványban: „... ehe­gyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészekkel." E kirándulás emlékét Gömöri Havas Sándor 83 javaslatára emlék­kő elhelyezésével örökítették meg 1883-ban, továbbá a János-hegy csúcsát is a királynéról nevezték el Erzsébet orom­nak. Feljegyzések szerint a királyné 377 A háború után fellépő infláció következtében majdnem az egész összeg elértéktelenedett, kivéve az ingatlanokba fektetett részeit. 378 Az Erzsébet királyné emlékmű története. Bp, Állami, 1932. 6. old. 379 Vasárnapi Újság 1900. február 4. 74. old. 380 A korszak híres mecénása, a Pannónia Szálló tulajdonosa, majd 1904-től a Svábhegy Egyesület elnöke. 381 Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Bp, Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, 1934. 255. old. 382 Idézi: Récsei Ede: Erzsébet királyné hazai turista utjai. Bp, Nagy, 1905. 47. old. 383 Törvényhatósági bizottsági tag, a külterületi és erdészei bizottság tagja, majd elnöke. 384 Felirata: „Itt állt, s nézett szét Erzsébet drága királynénk, hol koronát viselő tő soha sem vala még. S mlg itt elragadó látványon lelke merengett, érzé, országunk szive feléje dobog. Hódolatunk e helyet nevezé Erzsébet oromnak, fogják, mlg magyar él, áldani lába nyomát. " Szász Károly verse. Alatta az Erzsébet név állt. Pesti Napló 1883. október 28.1884-ben és 1911-ben újra felállították az emléktáblát. 385 Szeles László: Katalógus (Erzsébet magyar királyné szobrairól, emlékoszlopairól és emléktábláiról,) In: Erzsébet a magyarok királynéja. (Kiállítás az Osztrák Kultúra Múzeumában), szerk.: Cennerne Wilhelmb Gizella. Eisenstadt, Böchlau, 1991. 269. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom