Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Budapesti Erzsébet-emlékhelyek
lóbizottság 8 ülésen tanácskozva hozott határozatában egyelten tervet sem talált kivitelre alkalmasnak, továbbá újabb szűkebb körű pályázat kiírásáról döntöttek. 4 A jutalmazásra érdemesnek tartott művészcsoportokat két kategóriába sorolták: az elsőknek 346 egyenként 6000 koronát, a másodikaknak 347 4000 korona tiszteletdíjat ítéltek meg. 348 A művészek formanyelvében a királyné kultuszához kapcsolódó szimbólumok fogalmazódtak meg, nagyobb teret engedve az emlékmű jellegéből adódóan annak, hogy mítoszának több kedvelt eleme egyidejűleg jelenjen meg. A pályamunkák egyik főgondolata a magyarok és Erzsébet királyné kapcsolata, cz tükröződik a legtöbb tetvezetben. 349 Zala György Bálint Zoltán és Jámbor Lajos műépítészekkel pályázva a királyné alakját a Madonna domborműve alatt elhelyezett trónuson, hódoló népéhez közeledve jelenítette meg, a nemzeti igényeknek megfelelően magyaros ruhában. Erzsébetet hetvenes évekből való képe nyomán ábrázolta, s „alakján ésarczán végtelen jóság és szerető odaadás tükröződik." A nemzet fájdalmát, reménységét és szeretetét próbálta megragadni a művész a hódoló, nemzeti viseletben ábrázolt csoport megformálásában. A Teles Ede és Tőry Emil által készített tervekben a trónuson ülő királyné a hódoló néppel övezve - közük Andrássy Gyula és Deák Ferenc alakjával - jelent meg. Az emlékmű hátsó részére kápolnát terveztek, melyben Erzsébetre való további utalásként a „Mater dolorosa" szobrát akarták elhelyezni. A Mátrai Lajos György, Mátrai Lajos és Hikisch Rezső által benyújtott pályázatban virággal és pálmaággal járulnak a magyar nők Erzsébet trónusához. A tervezett kupolacsarnok egyik főpillérén a hazához, a másikon pedig a koronához való hűséget szimbolizáló csoportokat helyeztek el. Emlékművük előterébe a történelmet és a legendát jelképező szoborcsoportot állítottak fel. Aszakralitás erősödését, illetve a királyné mártíromságát hangsúlyozva Margó Ede és Popper szobrászok, Scheer és Fischer építészekkel dolgozva, a fájdalomtól sújtott királynét formázták meg, szobra talap344 Tagjai: Charles Van der Stappcn, Bartholdi Frederic Auguste, Bruno-Schmitz Georg, Stróbl Alajos, Kann Gyula, Czigler Győző, Radisics Jenő, Kallós Ede, Lötz Károly, Ujváry Ignác és Bezerédi Gyula. Közli: Erzsébet királyné emléke. Br. Forster Gyula az Erzsébet emlékszobra ügyében alakított országos bizottság elnökének jelentése. Bp., Hornyánszky, 1907.13. old. 345 Ezen a második pályázaton 6000 korona tiszteletdíjjal jutalmazott művészek indulhattak volna. 345 Mátrai Lajos György-ifj. Mátrai Lajos—Hikisch Rezső; Margó Ede-Pongrácz Szigfrid-Scheer Izidor— Ficher József Teles Ede-Tőry Emil; Zala György-Bálint Zoltán-Jámbor Lajos. 347 Damkó József-Papp Gyula-Szabolcs Ferenc; Fadrusz János-Korb Flóris-Giergl Kálmán; Maróti Rintel Géza-Róna József-Lajta Béla. Továbbá 1000 korona rendkívüli költségtérítésben részesítették Füredi Richárdot. 348 MOL K 26 1910—XXXIII—392.(2589-1903-XXXII) fol. 288-290. 349 A második emlékműpályázat művészetkritikai értékelésére lásd: Lyka Károly: Új Erzsébet-emlékművek. In: Uj Idők, 1903. június 21. 596-597. old. 350 Vasárnapi Újság 1903. június 21. 402. old.
