Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Emlékművek
zel a központi hatalom erkölcsi és anyagi támogatását is. A szobrász kiválasztásáról a szoborbizottság 1902. évi ülésén született határozat. A főispán indítványára a szobor elkészítésére Donath Gyula szobrászművészt kérték fel. A királynét a bronzból készült munka ülve ábrázolta fiatal korában, s magyarországi kedvelt attribútumaival örökítette meg, vagyis a koronázási díszruhájában, koronát viselve, kezében legyezőt tartva, hátszegi márvány talapzatán „Erzsébet" felirattal. A szobor 12 000 koronába került, melynek előteremtésére az átadás előtt, augusztus 8-án műkedvelői hangversenyt rendeztek a szoboralap javára, 279 mivel még ekkor sem állt rendelkezésükre a szükséges összeg. 1903 májusában küldöttség jelent meg Ferenc Józsefnél, felkérve az uralkodót, hog)' tisztelje meg jelenlétével szoboravatási ünnepélyüket. 280 Az 1903. júniusában tartott értekezleten további 1000 koronát szavaztak meg a felmerülő költségekre. A talapzatot július 25-én, a szobrot pedig augusztusban állították fel. 28 ' Az augusztus 16-ai ünnepség hangulatát a Vasárnapi Újság írásában így idézte meg, megvilágítva kultuszának az alsóbb néprétegek körében való támogatottságát is: „Az ünnep is a nép szeretetének kifejezője volt. Az úri ruhák mellett ott rajzolt a föld népe, a férfiak a maguk szőtte kender szín ruhában, vörös-kék sujtásos mellényben, az asszonyok, lányok virágos, kék, fehér viganóban. " 282 Az avatási szertartás a Himnusz eléneklésével indult, amit Bárdossy Jenő főispán beszéde követett. A királyné magyar történelemben - a köztudat szerint - betöltött szerepéről Berzcviczy Albert emlékezett meg: „magyar emberrel szemben könnyebb a napot letagadni az égről, mint szivében kioltani azt a hitet, meggyőzeJe/ést, hogy Erzsébet királynénk szeretete a magyar nemzet iránt volt a varázserő, mely a legjobb kii ríly atyai szivét és egy sokat szenvedett, félreismert nép érzelemvilágát egymáshoz közelebb hejzta, az engesztelődés és a béke nag' művét elicsőséges befejezésre jutatta. " 283 Majd beszédében Erzsébet magyarországi kultuszának halála utáni alakulását jellemezte, a kultikus beszéd gyakran használt szólamaival: „Nincs semmi túlzás benne, hog' azóta nedűnk száz meg száz helyen igyekeztek valami emlékjelben, valami elnevezésben, valami alapításban megörökíteni azt a nevet, mely él, míg magyar élni fog, ennek a hazának talpalatnyi területén. f..f Ünnepeljünk egyesülve minden jó hazafival, ünnepeljünk abban a hitben, hogy nemcsak ércalakja és emléke maréul közöttünk, ele szelleme sem fog elhagyni, őrköehi fog továbbra is e sorsüldözött nemzet fölött, a melynél az ő emlékezete átelva lesz mine/örökké." 284 E szavai után Farkas Imre Erzsébet királynéról szóló versét szavalta el Bornemissza Gaby. Az ünnepség koszorúzással, majd a Szózeit eléneklésével zárult, melyet társasebéd követett. Az emlékezés este a bártfai vöröskereszt egyesület fiókegyletének díszelőadásával és estélyével folytató279 Bártfafürdői Hiradó 1903. augusztus 9. 2-3. old. 280 Emléklapok dicsőült Erzsébet királyné szobrának Bártfa-fürdőn 1903. évi augusztus 16-án történt leleplezése alkalmából, szerk.: Arányi Dezső. Bártfa, Salgó, 1903.12. old. 281 Bártfafürdői Hiradó 1903. augusztus 2. 2. old. 282 Vasárnapi Újság 1903. augusztus 23. 553. old. 283 Eperjesi Lapok 1903. augusztus 23. 2. old. 284 Vasárnapi Újság 1903. augusztus 23. 554. old.
