Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Emlékművek

szeként elhangzó kultikus beszédben fogalmazódott meg a közösségben, illetve a nemzeti emlékezetben kialakított viszony a királyné emlékéhez. E jelenség illusztrálására egy jellemző részlet: „Eszoborpedig, a wit a kegyelet és ei heizafiság állított föl Felséges Asszonyunknak, egy szent symbolum, symboluma annak a végtelen szeretetnek, a mely imádott Erzsébet királynénk emléke iránt mindig élni fog, a » 221 míg magyar szív fölelobogni fog e hazában. Emlékműveinek vizsgálatakor megállapítható, hogy milyen hatást akartak gyakorolni a közgondolkodásra, milyen Erzsébet-képet alakítottak ki a köztudatban és ezek felhasználásával milyen célok érdeké222 ben, mily módon mozgósítottak. Erzsébetnek halála után egyik első emlékművét, egy emlékoszlopot 1899. január 8-án avatták fel a Torontál vármegyei Fel223 • 224 ső- Muszlyán, az első szobrát Nyirádon adták át ugyanezen év május 22-én.

225 A szoborállításokon nyomon követhető a királyné kultuszának alakulása. A legtöbb emlékművet a halála utáni évben, illetve 1901-ben avattak, majd folyamatosan megfigyelhető számuk csökkenése, főként az 1910-es évektől. A változás azonban már 1904-től érzékelhető.

226 A meginduló szoborállítási mozgalmakról a Vasárnapi Újság így számolt be: „...az orszeig más helyein is emeltek a királynénak kisebb emlékjeleket: jeleit annak, hogy a magyeir nemzet iránti szerelete viszhangra talált az ország minden pontján: ott a hol — kedves tartózkodási helyén - személyesen is érintkezett a néppel, s ott is, ahol nem igen fore lull ugyan meg, ele azért a lelkesedés iránta nem voll kisebb. "

227 A szoborállítás ötletét általában a helyi hatalom veti fel a köz óhajára hivatkozva, a gyűjtések elhúzódása azonban sejteti a társadalom támogatottságának a reméltnél kisebb mértékét. A szoborállítás költségessé228 ge miatt az egyes települések gyakran csak több év gyűjtés eredményeként tudták felavatni szobraikat. Ez magyarázhatja a 1900-as évek lendületét. Ezt követően a 229 hullám megtörése figyelhető meg. Mivel a merényletet követő kezdeti felháborodás és döbbenet elmúltával a kultusz egyre vesztett jelentőségéből, ezzel egy időben más személyek kultusza kezdett nagyobb jelentőséget kapni (Kossuth és Rákóczi). Ehhez járult továbbá az is, hogy a korábban a köztudatban a király melletti egyensúly szerepét betöltő királyné „küldetése" lassan érvényét vesztette, hiszen az uralkodó min2?i Részlet Svacsina Géza a kolozsvári Erzsébet-szobor átadásakor mondott beszédéből. Közli: Kuszkó István: Erzsébet királyné kolozsvári emlékei. Kolozsvár, 1906.183. old. 222 Pótó János: Az emlékeztetés helyei. Emlékművek és politika. Bp.. Osiris, 2003. 31-34. old. 223 Torontál január 9. 2. old. 221 Veszprém vármegye. 225 Vasárnapi Újság 1899. május 28. 372. old.; Szálló Levelek, 1899. május 22. 1-7. old. 226 A jelenlegi kutatásaim adatai alapján, melyek még további fejlesztést igényelnek. 227 Vasárnapi Újság 1901. július 28. 485. old. 228 A nyirádi emlékhely létrehozása csak a szobor beszerzését és talpazatát számítva több mint 700 koronát jelentett. Szálló Levelek, 1899. május 22. 6-7. old. 229 A királyné kiemelt jelentőségét az is mutatja, ha emlékműveit összehasonlítjuk a Habsburg család tagjainak Magyarországon emelt szobraival. A vizsgált korszakban József nádornak, Mária Teréziának és Rudolf trónörökösnek hoztak létre nagyobb, jelentősebb emlékhelyet.