Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Köztérelnevezések

A 19. század elején gyakorlattá vált a nádori család

137 tiszteletére nevüket utcákban is megörökíteni. 1848-ban a népakarat hatására Pest és Buda kiemeltebb közterületeinek elnevezését megváltoztatták, így kapott utcát Kossuth és Batthyány is.

138 Végül 1849-ben Havas József királyi biztos rendeletére érvényét vesztették a forradalmi elnevezések, és a politikai helyzetből adódóan az uralkodó családot kezdték ebben a kegyben részesíteni. A kiegyezést követően jelenik meg Magyarországon, hogy elévülhetetlen érdemeik megörökítésére utcát neveznek el személyekről. Az első ilyen élő személy Deák Ferenc volt 1867-ben.

140 A pozitivista történelemszemlélet hatását tükrözi a korábban ismertetett köztérelnevezési elveket az 1870-es években felváltó gyakorlat, melynek eredményeként a magyar történelemben kiemelkedőnek tartott szemé137 Az első alkalom, hogy Pest városában, élő emberről utcát nevezzenek el, 1824. augusztus 24-ére tehető, mikor a nádori pár, József és Mária Dorottya esküvőjének emlékére a Lipótvárosban két közterületet neveznek el róluk. Közli: Holló Szilvia Andrea: Hősök és mondák az utcanévadásban. In: Néprajzi Értesítő 1995.222. old., Takáts Rózsa: A fővárosi utcanévadás elveinek és gyakorlatának alakulása napjainkig. In: Budapest Főváros Levé/tára Köz/eményei '84. 296. old. 138 Élő személyekről való köztérmegjelölés ellen már 1848-ban a Der Spiegel is felemelte a szavát. 139 Holló Szilvia Andrea: Hősök és mondák az utcanévadásban. In: Néprajzi Értesítő 1995. 222. old. 140 Schmall Lajos: Buda-Pest utczái és terei. Adatoka Buda-Pesti utcák és terek elnevezéséhez és történetéhez. Bp, Székesfőváros Házinyomdája, 1 905. 53, 63. old. 141 Holló Szilvia Andrea: Hősök és mondák az utcanévadásban. In: Néprajzi Értesítő 1995. 222, 225. old. 142 Magyar törvénytár 1869-71 Bp., Franklin, 1 896. lyek nevei az utcanevekben is megmutatkoznak.

141 1870. X. te. 14 §. értelmében e jogkört a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörébe utalták át, míg a városoknak csak a véleményező szerep maradt.

1 Tömeges átnevezések az egyesítés után indultak meg, s ekkor a személyekről való elnevezés fontos szerephez jutott.

14 1873. december 11-én kiadott 2359. számú rendelkezésében a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a többes és helytelen elnevezések megszüntetését jelölte meg céljának. A személyekről való elnevezés kapcsán helytelenítették, ha az adott közterületet nem a területén felállított szoborról, hanem egy másik személyről neveznek el, továbbá ha nem közismert személyről van szó, továbbá ha csak a családnevet tüntetik fel. Először 1902-ben mondták ki, hogy élő személyről csak kivételes esetben nevezhetnek el i •• -1 . 114 közterületet. 125. old. 143 Takáts Rózsa: A fővárosi utcanévadás elveinek és gyakorlatának alakulása napjainkig. In: Budapest Főváros Levéltára Közleményei '84. 297-298. old. 144 Elképzeléseiket 1902. október 28-án 3465. számú határozatában rögzítették, összefoglalva e kérdésben követendő elveket, meghatározva, hogy: „2. Élő személyről az elnevezés csak kivételesen, azon esetben történhetik, amikor a haza vagy a székesíőváros körül szerzett kiváló érdemek mintegy erkölcsi szükséggé avatják, hogy a közelismerés és a közhála utcaelnevezés formájában Is kifejezésre jusson; az élő személyekről való elnevezés elhatározáshoz a szavazatok kétharmad többsége kívántatik. 3. Más személyes vonatkozású elnevezés rendszerint oly út, utca vagy térre alkalmazandó, melynek még nincs megjelölése. 5. Személyes vonatkozású elnevezések eseteiben a tanács az elnökség előterjesztésének fonalán titkos szavazás útján határoz. " Közli: Holló Szilvia Andrea: Hősök és mondák az utcanévadásban. In: Néprajzi Értesítő 1995. 223. old.